A FÖLDESÚR NEM TULAJDONOSA AZ URBÉRI TELEKNEK.

Full text search

27A FÖLDESÚR NEM TULAJDONOSA AZ URBÉRI TELEKNEK.
A KK. és RR. 1833. augusztus 19-dikén tartott országos ülésének napi rendjén volt: «a jobbágyok földesúri adózásairól» szóló urbéri IV. t. cz. javaslata. Ennek bevezetése így szólott: «minthogy minden földtulajdon az uraságot illeti (cum omnis terrae proprietas ad dominum spectet) s minden föld, melyet a jobbágy művel, földesuri engedményből származik, az egyenes igazsággal megegyező, hogy azoktól adózások és szolgálatok tétessenek a földesúrnak». Császár Sándor, Temesmegye követe indítványára, hogy a bevezetés hagyassék ki, s csak annyi mondassék, hogy «a jobbágytelkektől járó szolgálatok és adózások ezekben határoztatnak meg», az elnök kijelentette, hogy a bevezetésben foglalt elvnek meg kell maradni, ha csak minden eddigi törvényeinket fenekestül fölforgatni nem akarjuk. Borsiczky István, Trencsénmegye követe, elfogadta Császár indítványát, mert «omnis terrae proprietas» annyit tesz, hogy az egész föld kereksége az uré, ezt pedig mondhatni az istenről, de nem a magyar nemes emberről». Andrássy József, Esztergommegye követe, az eredeti szerkezetet pártolta, mert az «omnis» e szóra vonatkozik «proprietas», vagyis hogy a magyar föld minden tulajdona a magyar uré.»
Deák Ferencz: Az urbarium elején azt állították fel a RR., hogy vezérelveknek előleges megállapítására szükség nincs. Kétség kívül nem azért tették ezt, mintha elv nélkül akartak volna dolgozni, hanem azért, mivel ily szorító korlátokat előre felállítani jónak nem véltek. Ennek következésében nincs az egész urbariumban egy elv is a jobbágyra nézve kijelentve. Minek jön tehát a földesúrra nézve ezen elv ide, mint a tengerből kinőtt szikla, vagy a levegőből lehullott kő? Valóban igen szomorú karban lenne a magyar nemes jussa, ha hogy annak megerősítése végett ezen elvnek itten kijelentésére lenne szükség. Ha törvényben lesz, hogy a jobbágy ezen és ezen adózásokkal, szolgálatokkal köteles, bizony mindenki megérti, hogy nem szabad telektől szolgál és adózik földesurának. Egyébiránt, ha azon értelem adódik ezen pontnak, melyet a trencséni követ adott, akkor Görögországnak Herodotus által megemlített 30,000 istenei szerényebbek voltak nálunknál, mert egyik megelégedett a vizekkel, másik a földet, harmadik az alvilágot tulajdonította magának, a magyar nemes pedig az egész világot magának tulajdonítja. Ha pedig az «omnis» szó nem a földre, hanem a proprietásra referáltatik, a mint 28én úgy hiszem, hogy oda referáltatik, akkor kérdem, lehet-e mondani, hogy minden tulajdon a földesúré? «Minden» ez annyit tesz, hogy teljes, korlátlan; már pedig a ki olvasni fogja, hogy a haszon gyümölcsözését a jobbágynak adtuk, s attól csak bizonyos meghatározott, sok helyre igaz nagyon elég, de sok helyre nézve igen csekély haszonbért határoztunk; a ki olvasni fogja, hogy ezen haszonbért felemelni teljességgel nem szabad: mit fog ezen «omnis proprietas» felől mondani? Temessel voksol.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi