A SÉRELMEK ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.

Full text search

A SÉRELMEK ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.
A KK. és RR. 1839. augusztus 1-sején tartott kerületi űlésében fölvétetett ő felségének julius 28-kán kelt kir. leirata. Ebben ő felsége elmondja, mennyire kedvetlenül hatott reá azon értesülés, hogy nem fogott a kir. előadások tárgyalásához az országgyűlés abbeli aggodalmában, hogy a követválasztás szabadságára nézve valami sérelem hárul a Ráday gr. ügyében Pestmegyéhez május 8-dikán küldött kir. leiratából, melyet, mivel Pestmegye egyik követjévé most is becstelenségi büntetés keresete alatt levő személyt választott, a végett küldött oda, hogy e hivatal és az országgyűlés szentsége tekintetéből e személynek az országgyűlésen helye nem lévén, az említett megye mást, ily szeplőtől mentet, válaszszon követjéül. Ő felsége kijelenti, hogy a megyéket a törvényekkel, s igazgásos és helybenhagyott szokásokkal megegyező hatóságuk gyakorlatában korlátozni nem akarja; de viszont nem kételkedik, hogy a rendek sem akarják elmulasztani azon gondoskodást és ovatosságot, melyet elődeik önkényt követtek az ország becsűletének és díszének föntartásában mindazok ellen, kik – a Rádayéhoz – hasonló perben voltak. Inti tehát a rendeket, hogy siettessék a tanácskozásokat.
A pestmegyei sérelem tárgyalása alkalmával ugyanis a KK. és RR. a junius 18-dikán tartott országos űlésben azt határozták, hogy ne a kir. előadások vétessenek föl, hanem mindenekelőtt a pesti sérelem terjesztessék föl; a kerületileg készült üzenetnek utolsó pontját illetőleg pedig Zarka János indítványára Deák F. hozzájárulásával kimondották, hogy «a pesti sérelem után a szólás szabadságán ejtett, az 1836: XXI. t.-cz. meg nem tartásából eredett és az 1836. esztendei előleges sérelmeket kivánják fölterjeszteni; ezeken kívül azonban addig, míg a pesti sérelemre kedvező válasz nem érkezik, semmi más tárgyat fölterjeszteni nem kivánnak».
Több követ természetesnek mondotta, hogy a kir. leiratra felelni kell, ámbár ezzel megrontják az imént előadott záradék erejét; indítványozták, hogy 287a föliratban a Ráday-ügyre nézve óvás tétessék, de egyúttal jelentsék ki a rendek, hogy a kir. előadásokat tárgyalni akarják s épen azért kérjék meg ő felségét, hogy az ujonczokra nézve az adatokat, a Duna szabályozására nézve pedig a terveket közölje velök. Mások azt kivánták, hogy maradjanak meg a rendek a nyolcz hét óta vitatott üzenet mellett.
Deák Ferencz: Ezen kir. leiratra minden esetre kell felelni. Nem ereszkedem abba, hogy megengedi-e ezt a záradék, vagy nem? Itt azon thesis áll, hogy a felirat szükséges; mit kell ezen feliratban mondanunk, későbbi határozatunktól függ. Részemről nem tagadom a leiratnak számos jó oldalait; elismerem, hogy ez igen különbözik attól, mely május 8-án küldetett Pestmegyéhez, mert emez dorgálja a megyét, hogy miért választotta törvény ellen gr. Rádayt; a hozzánk érkezettben pedig nincs dorgálás, nem mondatik a gr. Ráday választása törvény elleninek, hanem csak az mondatik, hogy ily választás az ősi szokásokkal meg nem egyező, s biztosítást igér a fejedelem, hogy a nemzet szabad választását gátolni nem akarja. Azonban, ha ezen igéret enyhíti is, de meg nem szünteti aggodalmunkat. Mert a kormánynak a május 8-diki leirat által okozott tette nincs tettleg orvosolva; addig pedig, míg a követválasztáson ejtett sérelem tettleg orvosolva nem leszen, nincs orvosolva a sérelem. Azt mondja a leirat, hogy őseink szokásaival meg nem egyezik, hogy közkereset alá vett személy a törvényhozásban részt vehessen; de ne menjünk régi példákra, noha volnának: a nem rég történtek azt mutatják, hogy a súlyosabb pörbe idézett barsi követ – Balogh János – közöttünk ült és senki meg nem szólította követsége letevésére. E szerint mindenki azt hitte, hogy gr. Rádayt is meg lehet választani, mert a közt, hogy valaki pörbe idéztetés után is követ maradhasson és a közt, hogy valaki pörbe idéztetés után követté választassék, nincs különbség. A törvény elsorolván a követnek választandók tulajdonait, csak a nemtelennek tagadja meg a megyei követséget. Már azt kérdem, hogy ha valakinek ezen teremben azon thesist tették volna fel a pesti követválasztás előtt, hogy Magyarországban az eddigi gyakorlat szerint lehet-e közkereset alatt levőt követnek választani? azt hiszem alig találkozott volna valaki, ki igennel ne felelt volna. Ki kell azt jelentenünk feliratunkban is, hogy épen azon gyakorlat, melyre ő felsége hivatkozik, azt mutatja, hogy a közkereset alatti létel senkit követségétől meg nem foszthat. Átlátom ugyan, hogy midőn sérelmeink orvoslását ennyire sürgetjük, ez messze viheti tanácskozásainkat, s talán súlyosak lesznek a következések; de ha gr. Ráday 288esete soha nem történt volna, s ő itt köztünk ülhetne is, küldőim még akkor is a szólás szabadságán ejtett sérelmek orvoslását kivánják előlegesen; mert ha ezen testület meg van fosztva azon jogától, hogy nyilvánosan kijelenthesse véleményét, nincs tanácskozási, nincs szólásbeli szabadsága. Azért tehát, míg a követválasztásbeli és szólás szabadsági sérelmek nem lesznek tettleg orvosolva, küldőim meghagyásából semmibe sem ereszkedhetem.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi