ALAKULÁS.

Full text search

ALAKULÁS.
A magyar minisztertanács 1848. junius 18-dikán tartott ülésének jegyzőkönyve igy szól:
«Külügyminiszter herczeg Eszterházy Pál Innsbrucktól junius 15-én kelt és futár által küldött levelében értesíti a miniszteriumot a következőkről:
1. Hogy ő felsége súlyosan megbetegedett, úgy hogy orvosai tanácsára ágyban maradni kénytelen, s e miatt a Morvából f. hó 14-én Innsbruckba érkezett küldöttséget sem fogadhatá el.
2. Mivel könnyen megtörténhetik, hogy ő felségének felgyógyulásához hetek, sőt hónapok is kellenek, ő felsége az ausztriai miniszterek javaslatára 59öcscsét, főherczeg Ferencz Károlyt, az ausztriai országgyűlés megnyitására, de egyszersmind az ausztriai tartományoknak saját legmagasabb nevében átveendő ideiglenes kormányzatára mint alter egot felhatalmazta.
3. Hogy a külügyminiszter akkor, midőn a fentebbi tárgy felett folytak a tanácskozások, kijelentette: miután a fennálló törvények szerint Magyarország és az ahhoz kapcsolt részekre nézve ő felsége betegsége esetében más alter ego nem lehet, mint az ország nádora, kit mint királyi helytartóját az 1848: III. t. cz. által ő felsége máris a végrehajtó hatalom gyakorlatával megbízta: az érintett ideiglenes kir. meghatalmazás csak az ausztriai tartományokra terjedhet. Mely észrevételére az insbrucki tanácsban kifogás nem is volt, ő tehát e részben a miniszteri tanácstól utasítást kér.
4. Kérdést teszen a miniszteriumnál, vajjon a magyar országgyűlés megnyitására főherczeg Ferencz Károly küldessék-e ki mint kir. biztos, vagy pedig ez a megnyitási szertartás a nádor, mint alter ego tulajdonihoz tartozik?
Határoztatott:
Az 1-ső pontra: Fájdalmas érzéssel értette a miniszterium ő felségének sulyos betegségét, de bízik az isteni gondviselésben, hogy ő felségének kívánt egészsége rövid időn ismét visszatér, s így ő felsége azon igéretét, hogy az országgyűlést önszemélyében nyitandja meg, talán teljesítheti. Megkérte tehát a miniszterium a nádort, hogy gr. Széchenyi István és b. Eötvös József miniszterekkel Innsbruckba siessen és ott, ha ő felségének egészsége addig javult volna, őt a miniszterium és az egész nemzet nevében legbuzgóbb hódolattal kérjék meg, hogy bennünket legmagasabb személyével szerencséltessen s az országgyűlést, ha csak lehet, ő maga nyissa meg.
A 2-ik pontra: Miután Ferencz Károly főherczeg egyedül az ausztriai tartományokra lőn kinevezve ő felsége által alter egonak, az ellen a magyar miniszterium semmi észrevételt nem tehet.
A 3-ik pontra: Azon nem reménylett szomorú esetre, ha ő felsége egészségi állapota nem javulna, s ő mind az oly igen nagy fontosságú leutazásban, mind az uralkodás magas gondjainak és terheinek viselésében betegsége miatt egy ideig gátolva volna, alaposnak tartja a magyar miniszterium a külügyminiszter azon nézeteit, hogy Magyarországban törvényeink szerint csak az ország nádora s kir. helytartó főherczeg István ruháztathatik fel a szükséges főhatalommal. Ugyanazért egyenesen és az esetre megküldi a miniszterium az ő felsége által kiadandó kir. leiratnak javaslatát. E kir. leiratban ő felsége mind az országgyűlésen alkotandó törvények helybenhagyására és ha addig ő felsége fel nem gyógyulna, szentesítésére, mind pedig a végrehajtó hatalom körében szükséges kinevezéseknek és rendelkezéseknek teljesítésére megbízza ideiglenesen főherczeg nádor királyi helytartót. E leirat egyenesen az országgyűléshez leszen intézendő, de egy másik hasonló tartalmút a nádorhoz is kell küldeni. Sem szükségesnek, sem czélszerűnek nem látja a miniszterium, hogy a leiratokat a miniszterek előre aláirják, mert könnyen úgy tüntethetnék fel, mintha arra ő felségét épen a miniszterium akarná rávenni.
60Jobb lesz azt ő felsége által aláiratni, aztán az ellenjegyzést minden miniszter megteheti, s a lepecsételés itt is megtörténhetik.
A 4-ik pontra: Szoros forma szerint az országgyűlés megnyitását is az ország nádorára lehetne bízni, de épen a horvát viszonyokat, és a mindenféle ártalmas gyanusításokat tekintve, nem lesz czélszerűtlen, hogy az országgyűlés megnyitásával Ferencz Károly főherczeg bízassék meg. Erről is két királyi leirat szükséges, egyik az országgyűléshez, a másik magához főherczeg Ferencz Károlyhoz; ezeket is megküldi a miniszterium. Az ellenjegyzések ezekre nézve is ő felsége aláirása után tétethetnek meg. A trónbeszédet, melyet a főherczeg fog mondani, szintén megküldi a miniszterium.
Ezeken kívül a jövő országgyűlésre a főrendi tábla elnökéül Majláth György országbiráját, alelnökül báró Perényi Zsigmondot terjeszti fel a miniszterium.»
István főherczeg nádor, kit ő felsége a nemzeti gyűlés folyamára a magyar korona országaira nézve teljes hatalmú királyi helytartóvá nevezett ki, az 1848. julius 2-dikára Pestre egybehívott országgyűlést julius 5-dikén a képviselőház termében V. Ferdinánd nevében nyitotta meg. A trónbeszéd előadta, hogy az országnak rendkivüli körülményei tették szükségessé az országgyűlés haladék nélkül való összehívását. «Horvátországban nyilt támadás van; Magyarország aldunai vidékén föllázadt fegyveres csoportok zavarták meg az ország békéjét, s valamint ő felségének legforróbb óhajtása, hogy a polgári háború elkerültessék, úgy más részről meg van győződve, hogy a nemzetnek összegyűlt képviselői gondoskodásuk első és legfőbb tárgyának tekintendik mindazon eszközöknek előállítását, mik a megzavart békének helyreállítására, a magyar szent korona épségének megóvására s a törvények sérthetlen szentségének ótalmára szükségesek.» Fájdalmas érzéssel s legmélyebb nehezteléssel értette ő felsége, hogy ámbár ő, az ország minden lakosainak boldogságát mindenkor atyai szivén viselvén, ön kegyes indulatának sugallatát követte akkor, midőn a legközelebb lefolyt országgyűlésen, hű magyar nemzetének kérelmére, legfelsőbb kir. helybenhagyásával szentesítette azon törvényeket, melyek a hon jobblétének fölvirágozására a kor igényei szerint szükségesek valának, találkoztak mégis, különösen a kapcsolt országokban s Magyarorságnak aldunai vidékén rossz akaratú lázítók, kik az országnak külön nyelvű s vallású lakóit álhirekkel s rémítésekkel egymás ellen ingerelték, s azon álkoholmánynyal, mintha az említett törvények nem ő felsége királyi akaratának szabad kifolyásai volnának, arra izgatták: hogy a törvények rendeletének s a törvényes hatalomnak tettlegesen ellene szegüljenek, sőt némelyek annyira vetemedtek lázításaikban, hogy a tettleges ellenszegülést ő felségének s felséges kir. házának érdekében, ő felsége vagy kir. háza tudtával s elnézésével történteknek hirdetgették.» Az ország minden nyelvű és vallású lakosainak megnyugtatására tehát kijelenti ő felsége, hogy «erősen s változhatatlanul el van határozva, magyar kir. koronájának egységét és épségét 61minden külmegtámadás és belső szakadás ellen kir. hatalmával megvédeni, s az általa szentesített törvényeket mindenkor sértetlenül föntartani. S a mint egy részről ő felsége a hon polgárainak törvény által biztosított szabadságát senki által csonkíttatni nem engedi, úgy másrészről mind ő maga, mind kir. házának minden tagjai szigoruan kárhoztatják azoknak vakmerőségét, kik bármely törvényelleni cselekvést, vagy a törvényes hatalom iránti engedetlenséget, ő felsége legmagasabb akaratával megférhetőnek, vagy épen kir. háza érdekében történhetőnek merik állítani.» «A külviszonyokat illetőleg: a lombard-velenczei királyságban, hol a sardiniai királynak s némely más olaszországi hatalmasságoknak ellenséges seregei is harczczal támadták meg ő felségének seregeit, a háborút bevégezni nem lehetett.» «Nem kételkedik ő felsége, hogy az országgyűlés a kir. széknek és alkotmányos szabadságnak elválaszthatatlanul egyesült érdekében haladék nélkül fog intézkedni mindazokról, miket a hon java oly igen sürgetőleg kiván.»
A képviselőháznak 1848. julius 6-dikán tartott második ülésében Nyáry Pál fölvetette a kérdést, nem volna-e helyes, a Magyarországgal csak az imént egyesült Erdély képviselőinek megérkezésére várakozni, s csak ez után választani meg a ház elnökét és tisztviselőit? Ezt azonban – így szólott – csak az esetben merné javasolni, ha a kormány kijelentené, hogy ezen néhány nap alatt nem következhetnek be események, melyek a ház tanácskozásai elhalasztása miatt a hazára károsakká alakulnának. Deák Ferencz, kit ez országgyűlésre Zala vármegye Szt. Gróth kerülete választott képviselőnek, e tárgyban így nyilatkozott:
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Uraim! (Felkiáltások: A szószékre menjen fel! Többen: Nem szükséges! Zaj. Halljuk!) Különös dolog volna, midőn a háznak még szabályai sincsenek, arra kényszerítni valakit, hogy hol nyilatkozzék, ha vajjon a miniszterium a szószékben adjon-e felvilágosítást, vagy más helyen? Míg ez el nem határoztatik, kinek-kinek ott szabad nyilatkozni, a hol neki tetszik. (Helyes! Éljen!) Az interpellatió következtében azt jelentem ki, hogy ő felsége az országgyűlést rendkivülileg hívta össze a körülményeknek rendkívül sürgetős volta miatt. A ház tudja, hogy háború fenyeget, még pedig a legszomorítóbb, a legveszélyesebb, mert belháború. Az eseményeknek bekövetkező kifejlődését senki előre nem láthatja. Tehát a miniszterium az interpellatióra nem felelheti, hogy a körülmények ennyiben vagy annyiban kevésbbé sürgetősek, mint voltak, midőn a ház összehivatott. Hanem, hogy a mi a haza megmentésére szükséges, úgy mint a katona és pénz, később lesz-e állítva, ha egy-két nappal későbben kezdődik meg annak megajánlása: ennek megítélését a házra bízom. A képviselők tudják a dolog gyakorlati oldalát, hogy azért, mert 62későbben kezdődik meg a megajánlás, tesz-e ez különbséget a kiállításban? Ha azt hiszi a ház, hogy ez semmi különbséget nem tesz, bele ereszkedhetik az ülések elhalasztásába; de a miniszterium a tekintetben nem vállalhat felelősséget, hogy azt mondhassa: a haza körülményei kevésbbé sürgetősek és veszélyesek, mint voltak akkor, midőn az országgyűlés összehívatott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi