I. Rendszabályok az államcsíny bevezetésére.
245I. Rendszabályok az államcsíny bevezetésére.
a) Legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez, a melyben ki kellene mondani, hogy a császár, kapcsolatban az általa elhatározott belső államszervezettel, elrendelte az igazság-, a vallás- és a rendőrügyi miniszteriumok megszüntetését. További rendelkezésig a folyó ügyeket az osztályok főnökei vezetnék; kinevezések, áthelyezések szünetelnek.
b) A rákövetkező napon legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez, a melyben kimondatnék, hogy a közoktatásügy számára egy cs. kir. felügyelő bizottság egy elnökkel, a közbiztonság számára egy cs. kir. igazgatóság egy elnökkel, a kereskedelmi ügyek és a közmunka számára szintén egy igazgatóság egy elnökkel alkottatnak; ezen hatóságok hatásköre az elhatározott rendszabályokkal kapcsolatban fog megállapíttatni.
c) Nyolcz nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez, a melyben kimondatnék, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte a magyar udvari kanczellária visszaállítását. (Intézkedések, hogy a kinevezendő egyén a reá következő napon Bécsben legyen.)
d) Egy nappal később legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez, a mely kimondaná, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte a belügyi miniszterium megszüntetését és az egyesült udvari kanczellária visszaállítását. További parancsok bevárandók.
e) Ugyanazon a napon egy magyar királyi udvari kanczellár, néhány udvari tanácsos és titkár kinevezése.
f) Ugyanazon a napon egy udvari kanczellár és elnök kinevezése az egyesült udvari kanczelláriához.
g) Mindkettejök kinevezése ugyanazon a napon államminiszterekké.
h) Egy nappal később legfelsőbb kézirat az egyesült udvari kanczellária elnökéhez, a mely kimondaná, hogy ezen udvari kanczelláriánál két külön osztály állíttatik fel a galicziai és az olasz ügyek számára, és ezen osztályok élére két helyettes kanczellár neveztetik ki.
i) Egyidejűleg kinevezése egy polgári egyénnek a miniszteirum tagjává.
k) Hat nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez és a magyar udvari kanczellárhoz, a mely kimondaná, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte a hétszemélyes, valamint a királyi táblának Pesten visszaállítását; további parancsok bevárandók. Ezzel összefüggésben a fennálló hat felső törvényszék megszüntettetnék; erre vonatkozó további parancsok bevárandók; addig is az ügyek miként eddig vezetendők.
Ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte a magyar királyságban a vármegyék visszaállítását is, főispánokkal élükön. Minthogy Magyarországon a hivatalviselési képesség törvénynél fogva 246megszünt a nemesség előjoga lenni; minthogy továbbá a jobbágyi szolgálat és adózás törvény szerint és minden időre eltöröltetett: az előbbi vármegyei szervezet reformja ezen elvek szemmel tartásával és törvényes úton fog történni. E részben a továbbiak bevárandók. Egyelőre a főispáni állások betöltésére vonatkozó javaslatok azonnal kidolgozandók és előterjesztendők. Ez után fognak a további közigazgatási rendszabályok következni.
l) Egy nappal előbb távirati úton Bécsbe idézése a hat felső törvényszék elnökeinek.
m) Ugyanazon a napon legfelsőbb kézirat Plenerhez és a minisztertanács elnökéhez, azon parancscsal, hogy az 1859-ben elrendelt hadi pótlékok az 1860/61-diki katonai évben nem vetendők ki és nem szedendők be, sőt egészen eltörlendők.
n) Ugyanazon a napon legfelsőbb kézirat ugyanazokhoz és a legfelsőbb hadparancsnokság elnökségéhez, a mely kimondaná, hogy kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, a csendőrség a hadseregbe beolvasztatik és hogy ennek az 1861-diki katonai év végéig a lehető legnagyobb pénzbeli megtakarításokkal végre kell hajtatnia.
o) Öt nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez és az egyesült udvari kanczellária elnökéhez, a mely kimondaná, hogy jövőben Galicziában, Velenczében, Bécsben (Alsó-Ausztria, Morvaország, Szilézia és Salzburg számára), Grazban (Stájerország, Krajna és Karinthia számára), Prágában Csehország, és Kolozsvárott Erdély számára kormányzók és kormányzóságok, nem pedig helytartóságok lesznek. A további parancsok bevárandók.
p) Három nappal az államcsíny előtt egy magyar királyi helytartó kinevezése.
q) Öt nappal az államcsíny előtt rendszabályok a szerbek számára s egy bizottság kinevezése azok végrehajtására.
r) Tiz nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez és Magyarország primásához két sorozat mellékelésével; az első százötven, a másik száz egyén nevét foglalná magában. Ezen legf. kéziratokban kimondatnék ő felsége azon elhatározása, hogy a megerősített birodalmi tanács üléseit 1860… személyesen fogja bezárni és ez alkalommal alattvalóinak nagyobb számával és érdemük, állásuk s tapasztalataik által kiváló egyénekkel fogja magát környeztetni. Hogy ezen nagy fontosságú és emlékezetes cselekmény, a melynek alkalmával ő felsége alattvalói igaz javára és megelégedésére, valamint a benső államszervezet szilárd megalapítására és egybevágó működésére irányuló elhatározásait kegyeskedik közhirré tenni, nagyobbszerű ünnepélyességgel menjen végbe: ezen egyének ő felsége nevében meghívandók, hogy a kitűzött időben Bécsben legyenek. Az ünnepélyesség maga a megjelölt napon, a császári kir. udvari palota lovagtermében fog lefolyni, még pedig déli tizenkét órakor. A felvonulásnál követendő rendre nézve a szükséges tudnivalók később fognak közzététetni. 247(A névsorok megállapításánál követendő elv: hogy legalább száz személy polgári legyen és hogy valamennyi nemzetiség képviseltessék.)
s) Három nappal az államcsíny előtt legf. kézirat a minisztertanács elnökéhez, a magyar udv. kanczellárhoz és az egyesült udv. kanczellária élén álló kanczellárhoz, a melyben kimondatnék, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelni kegyeskedik a temesi bánság és a szerb vajdaság számára létező helytartóság megszüntetését, és hogy ezen országrészek a budai helytartóságnak alája rendeltessenek. További parancsok bevárandók. Addig az ügyek a megszabott módon vezetendők.
t) Ugyanazon a napon legfelsőbb kézirat a bánhoz, a mely kimondaná, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte a horvát és szlavon királyságok országos congregatiójának visszaállítását. Az erre vonatkozó további parancsok bevárandók.
u) Hét nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez és az egyesült udvari kanczellária elnökéhez, a mely kimondaná, hogy ő felsége, kapcsolatban az elhatározott rendszabályokkal, elrendelte azon elvek megállapítását, a melyek szerint a benső közigazgatás a monarchiában – Velencze, Dalmátia és a magyar koronához tartozó országok kivételével, a melyekre nézve a rendeletek alkalmas úton később bocsáttatnak ki – jövendőben szerveztessék. A további utasítások ennek végrehajtására bevárandók.
v) Tíz nappal az államcsíny előtt legfelsőbb kéziratok a minisztertanács elnökéhez, az egyesült udv. kanczellária élén álló kanczellárhoz és Plenerhez, a melyek elrendelnék, hogy a számadások az egyenes adók után kivetett úgynevezett országos pótlékokról, 1850-től kezdve az 1859/60. katonai év végéig, minden országra nézve külön állíttassanak össze, hogy az illető országgyűlésekkel közöltethessenek; valamint hogy az 1860/61. katonai évtől kezdve ezen országos pótlékok az állami pénztárakban külön kezelendők, elkönyvelendők és elszámolandók. Egyúttal tekintettel arra a körülményre, hogy az országgyűlések ő felsége alattvalóinak minden osztályát, valamint a különböző érdekeket képviselni lesznek hivatva, minden statistikai kimutatás összegyüjtendő és oly módon állítandó össze, hogy az általános áttekintést lehetővé tegye.
1. Mindezen rendszabályok és legfelsőbb kéziratok, azonnal a mint keltek, a Wiener Zeitung útján közzéteendők.
2. A két heti időközben a nem kedvelt és gyűlölt egyének közül sokan, vagyis inkább lehetőleg mindnyájan, akár idegenek, akár hazaiak, Magyarországból, a Bánátból, a szerb vajdaságból, Erdélyből, Horvátországból, Szlavoniából az államhivatalnokok sorából föltünés nélkül eltávolítandók, illetőleg a szomszédos országokba küldendők, a hol bevárnák a további rendelkezést.
3. A sajtó nyomása ezen két hét alatt fokról-fokra enyhülne, a hivatalos és félhivatalos hirlapoknak lassan-lassan más hangon kellene szólaniok, 248s a közönséget a készülő fordulat szellemében a továbbiakra előkészíteniök.
4. Ezen két hét alatt gondoskodni kellene arról, hogy független hirlapok Bécsben, Pesten, Prágában, Kolozsvárott, Grazban, Brünnben, Lembergben és így tovább, a fordulat bekövetkeztével a közönségre czélirányosan hassanak.
