ERDÉLY HÖLGYEIHEZ.
ERDÉLY HÖLGYEIHEZ.
Erdélyi nők 1863. január havában Deák Ferenczet Pannoniát ábrázoló szoborcsoportozattal tisztelték meg. Deák Ferencz erre a következő levelet intézte hozzájuk:
Erdély tisztelt Hölgyei!
A polgári kötelesség egyszerű teljesítése nem adhat igényt megkülönböztetésre vagy köszönetre: rendkívül meglepő vala tehát reám nézve azon nagybecsű emlék, melylyel engem az erdélyi nők kegyessége megtisztelt.
Mélyen érzem e megtiszteltetésnek nagy becsét, de érzem egyszersmind, hogy honunk javára irányzott őszinte törekvésem, melytől a kedvező végeredményt a sors megtagadta, ily kitüntetésre nem vala méltó. Megnyugvást e hitben csak azért lelek, hogy e kitüntetés által Erdélynek hölgyei buzgó részvétüket akarták kijelenteni azon szent ügy iránt, melyért sok másokkal együtt én is küzdöttem.
A női kebel gazdag tárháza a kegyeleteknek, abban minden nemes érzelem tisztább és magasztosabb; s midőn a legszentebb érdekek védelmében lankadni kezd a férfiak ereje, akkor a nők lelkesedése ad ösztönt a kitartásra, s ez által új erőt a küzdelemre.
Ha felzaklatott indulatok, nehéz szenvedések, vagy az önzésnek hideg számitásai valaha képesek lehetnének elfojtani honfiaink keblében a honszeretet lángoló érzelmét, fönntartaná azt a nők lelkesedése tisztán s önzéstelenül. Félelem és csüggedés nélkül ápolnák ők szívök mélyében e szent érzelmet, fölélesztenék azt ismét az egész nemzetben, s ez által újra életet adnának a hazának.
Erdélynek hölgyeit e magasztos érzelmekben senki meg nem 222előzi. Híven ápolták ők nemzeti nyelvünket azon korban is, midőn az itt nálunk sok fényes palotában már csak vendégnek tekintetett. A családi élet csendes körében zaj nélkül, de épen oly buzgósággal működnek a hon javára, mint a minő lelkesedéssel készek, midőn kell tenni, tűrni s áldozni a hazáért.
Büszke vagyok tehát azon nagybecsű emlékre, melylyel engem az erdélyi nők megajándékoztak, hálás érzéssel ismerem el, hogy érdemeim hiányát kegyességük pótolta.
Legyenek Méltóságtok e hálámnak tolmácsai azon tisztelt nők előtt, kik engem e kitüntetésben részesítettek, s fogadják őszinte köszönetemet azon kegyességükért, melylyel e megtiszteltetés eszközlésében részt vettek, s azon szíves soraikért, melyek mellett nekem e becses emlék általadatott.
Mély tisztelettel
Pest 1863. január 13.
Pest 1863. január 13.
Deák Ferencz.
