A DELEGATIÓKRÓL.
A DELEGATIÓKRÓL.
A hatvanhetes bizottság 1867. február 1-jén tartott ülésében folytatta albizottsága javaslatának tárgyalását. A 46. §. így szólott: «Azokon kívül, a miket a közös felelős miniszterium terjeszt elő a közösügyi bizottságoknak (delegatio), e bizottságok mindegyike bir kezdeményezési joggal; de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek, mint közös ügyek, törvény szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot s azt a másik bizottsággal irásban közölheti. Az ekképp indítványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb, a bizottságok köréhez tartozó kérdésekre nézve már fentebb elmondatott.»
Somossy Ignácz azt tartotta, hogy a «delegatióknak oly hatalom lévén adva, mely szerint végzéseiket kötelesek a miniszterek végrehajtani, sőt végzéseik csak tudomásul, nem megbirálásul jutnak az országgyűlés elé: ily hatalom könnyen veszélyessé válhatik, ha a kezdeményezési joggal vissza akarnak élni. Ennélfogva a §-nak vagy teljes kihagyását, vagy ha csak annyiban is korlátozását vélte szükségesnek, hogy azon kérdés fölött: közös ügy-e valamely kezdeményezett tárgy, vagy nem? ne magok a kezdeményezők itéljenek, hanem az országgyűlés.»
A bizottság változatlanul elfogadta a 46. §-t.
275A javaslat 47. §-a Szentkirályi Mór indítványára a következő szerkezetben fogadtatott el: «A bizottságok ülései rendesen nyilvánosak lesznek, a kivételi szabályok e részben az ügyrend által fognak megállapíttatni. Határozat azonban csak nyilt ülésben hozathatik.»
A 49. §. Somssich Pál és Szentkirályi Mór módosítványainak figyelembe vételével így állapíttatott meg: «A bizottságok tagjai a törvény szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha sem vonathatnak; sőt megbizatásuk megszüntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se büntény vagy vétség miatt, a tetten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tetten érés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt, az illető országgyűlés együtt nem létében, hasonlóképpen maga az illető bizottság rendelkezik. Egyébiránt a tanácskozások alkalmával netalán történhető rendetlenségek megelőzése végett az ügyrendi szabályzat által fognak intézkedések tétetni.»
