LÓNYAY Ő FELSÉGÉNÉL.
LÓNYAY Ő FELSÉGÉNÉL.
(Lónyay Menyhért naplójából.)
Hall, 1866. augusztus 29.
Vasárnap, 26-dikán este, ide indultam, 27-dikén reggel ide értem. Hála Istennek, szegény Gáboromat jobban találtam.
Tegnap táviratoztam Andrássynak, mikor jön Bécsbe? Ma reggel vettem válaszát, hogy 31-dikén Bécsben lesz.
43Bécs, 1866. augusztus 31.
Tegnapelőtt este nőm a kis Jancsival elkisértek Steyrig; míg nőm egy látogatást tett, az alatt igéretem szerint Schindlert, a ki engem Hallban kétszer keresett, egyszer talált is, meg akartam látogatni, azonban nem találtam otthon; Bécsbe ment; neje volt hon és szivesen fogadott.
30-dikán reggel jöttem Bécsbe s irtam Mailáthnak, hány órakor fogad ő felsége? Válasza volt, hogy tízkor és díszöltözetben menjek.
Szokatlan volt már az is, hogy még a külső őrök is salutáltak, úgy a grádicsnál álló furirok is; az ismeretes truchsess elém jött és mondá nevemet; a hadsegéd is elém jött s mondá, hogy csak még egy tábornok megy be előttem, a kit már bejelentett. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert ilyen előzékenységet előbb soha sem tapasztaltam.
A fogadás azzal kezdődött, hogy ő felségének az akadémiai alelnökségre és a földhitelintézeti elnökségre történt kinevezésemet, illetőleg megerősítésemet megköszöntem, mire ő nyájasan azt válaszolá: örömül szolgált neki ezt tehetni, mivel meg van győződve, hogy ezen két intézet a legjobb kézben van.
Aztán mondá, hogy nekünk voltak értekezleteink, nagyfontosságúak azon tárgyak, melyekről ott szó volt, s ő felsége óhajtja, hogy kedvező eredményre jussunk. Erre azt mondám, hogy rajtunk nem fog múlni, minket a legjobb akarat vezet, s arról meg lehet győződve ő felsége, hogy a vélemény, melyet adandunk, leplezetlen és őszinte leend.
Aztán kérdé, hiszem-e, hogy az országgyűlésen a Deák-párt, illetőleg a mi pártunk többségben marad?
Válaszom az volt, hogy ha legális alapokon leend a kormányzat, kétséget alig szenved pártunk többsége, mit annyival inkább hiszek, minthogy többségben voltunk, a nélkül, hogy a párt komolyan lett volna organisálva. Részemről mindig a szoros organisatiót sürgettem s hatottam is erre, habár nem sok sikerrel. Ha egyszer a többségből lesz a kormány, már az önfentartás ösztöne is rá fogja vezetni a pártot, hogy szorosan organisalódjék.
«Nem gondolja-e», mondá a felség, «hogy a határozati párt erőben és számban növekedett?»
«Az események,» felelém, «kedveztek nekik; épp azért szükséges a törvényességnek az országgyűlés összejövetele előtti visszaállítása; ha valami, ez képes a határozati pártot gyengíteni.»
«Két fontos kérdés van,» folytatá ő felsége, «melyeket határozottan meg kell oldani, mire nézve szükséges szorosan formulázva tudnom még a részleteket is, és ez a had- és pénzügy; ha ezeket képesek a birodalom 44állására való tekintettel szerencsésen megoldani, a többi kérdés természetszerűleg meg van oldva; akkor aztán nem látok nehézséget óhajtásaik teljesülése ellen.»
«Válaszunk elismeri ezen kérdések jelentőségét, s csak annyit jegyzek meg, hogy az alkotmányos és kielégített Magyarország a hadügyben és a teherviselésben a lényegre nézve nem lesz akadékos, s erejéhez és képességéhez aránylag ezen terhek alól nem fogja magát kivonni.»
Aztán áttért ő felsége más tárgyakra; végre kérdé, mikor jön vissza Andrássy? Azt feleltem, hogy holnap itt lesz, Deákhoz ment.
Egy kissé elevenebb hangon mondá: Deák derék ember, bizalmam van hozzá; becsületes, okos embernek tartom. Er meint es ehrlich, nur weiss er die Verhältnisse der Monarchie nicht genug zu würdigen; alles betrachtet er vom juridischen Standpunkte aus.
Mindezekből azt következtetem, hogy ő felségét erősen informálták az öreg úr ellen.
Erre megjegyzém, hogy az igaz, hogy Deák specifice magyar államférfiú, de mégis nagy szerencse, hogy van ember, ki annyira bírja az ország bizalmát; nagy kérdések megoldásánál ez igen fontos körülmény stb.
Miután ismételve mondá, hogy a had- és pénzügyi kérdésekben kiván præcis formulázást és akarja tudni, hogyan értelmezzük a dolgokat, a többi nem oly fontos kérdés, ezzel meghajtotta magát és elbocsátott.
Feltünt nekem ezen audientiánál azon előzékenység, melylyel fogadtak. Midőn kocsin jöttem, még a burgszinháznál és a kapu alatt lévő strázsák is falat állottak, ugyanezt tevék a lépcsőknél álló udvari zsandárok, egészen fel az előteremig, a truchsessig és adjutánsokig; jövet úgy, mint menet ilyen tisztelgések folytak.
