GHYCZY A KÜLDÖTTSÉGEK TÁRGYALÁSAIRÓL.
200GHYCZY A KÜLDÖTTSÉGEK TÁRGYALÁSAIRÓL.
Kapcsolatban az 1867. augusztus 27-dikén a magyar küldöttségben mondott beszédével Ghyczy Kálmán a következőket irta:
A magyar quóta-deputatio kezdetben elfogadta azon elvet, hogy a közösügyi quóta és az államadóssági járulék az országgyűlés utasítása szerint külön tárgyalandók; utóbb azonban a Lónyay és Becke miniszterek között történt egyezkedés után ettől elállott és mind a két tárgy iránt együttesen teendő javaslatra határozta el magát; a quótát és államadóssági járulékot Haynald érsek és Bethlen Farkas zavaros, homályos jelentése alapján 30%-ban elfogadta az én különvéleményem ellenére, mely szerint a magyar korona országaira 28.052, ő felsége többi országaira nézve 71.94.8 állapítandó meg.
Az én működésemnek csak azon csekély eredménye volt, hogy folytonos felszólalásaimnak az iránt, hogy a létező államadósságokból nagy összeg nem háborúkra, hanem a német szláv tartományok beruházásaira fordíttatott, melyekben résztvenni nem tartozunk, az ischli fürdőből időközben visszatért gr. Andrássynak, ha jól tudom, közbejöttével az a következése lett, hogy az osztrák rész az adósságokból 25 millió u. n. præcipuumot vállalt, melylyel azonban Magyarországnak terhe valóban csak 7.500,000 frt tőkével fogyott, minthogy ezen összegnek 70%-a különben is mindenesetre az osztrák tartományokat terhelte volna, s ezen præcipuumot is azóta könnyen lerázták magukról az osztrákok, mert a kezelésökre bízott államadósságok kamatját nevezetes százalékkal leszállították, s hitelüknek innét kezdetben eredett csorbulását utóbb hamar kiheverték.
Átalában nagy előnyükre volt ezen tárgyalásokban az osztrákoknak hogy ők az osztrák államadó- és hitelügyet ex fundamento értették, mi pedig e tekintetben igen járatlanok voltunk.
Az államadóssági tőkéknek felosztását nem lehetett keresztülvinni, mert ennek eszméje már a hatvanhetes bizottságban elvettetett, s a németek közül is csak Kaiserfeld volt az, ki elfogadására hajlandóságát előttem kijelentette.
Csengery Antallal kezdetben bizalmasan szoktunk együtt értekezni a bizottsági tárgyalásokról; de ő azután tőlem elváltan kizárólag a miniszteriummal és a Deák-párti többséggel működött. B. Podmaniczky Frigyes az első különvéleményhez csatlakozott ugyan, de azután ő is magamra hagyott.
201Átalában nagy volt a hajlam és törekvés minden esetre kiegyezni, mit meggátolni lehetetlen volt. Miképpen történt ez a coulissák mögött, arról tudomásom nincs.
