A MEGYÉK.
A MEGYÉK.
A megye igazgatására nézve azon elvek vétetnek alkalmazásba, melyek imént a községekre megállapíttattak.
A megyét képezik a községi képviselők, kik időnkint átalános szavazat útján községileg elválasztatnak és mindenkor visszahivathatnak. A megyegyűlés a választások utáni első ülésben megállapítandja hivatalos nyelvét a tisztkedésének egész idejére. Ezen nyelven levelezend a kormánynyal és azon veendi a kormány válaszait és rendeleteit. (Ez a politikai nemzetiséget a megyében biztosítja.) A kisebbség azonban saját nyelvén szónokolhat a gyűlésen. És minden egyén jogosítva van igényét, valamint a tisztviselők és a gyűlés, úgy a megyei biróságok elébe saját nyelvén előterjeszteni.
A megyegyűlés időnkint megválasztja a megye igazgatását kezelendő tisztviselőket, kik utasításaikat a gyűléstől veszik és ennek felelősek.
A kormány a sikerítendő törvényeket és köréhez tartozó rendeleteket, a községekhez intézetteket is, a megyegyűlésnek küldi át. (Ismét a nép az, mely közvetlen műszere a végrehajtó hatalomnak.)
A gyűlés soha sem indíthat tárgyalást a kormányrendelet időszerintisége és hasznossága fölött. A gyűlés és tisztviselősége ily rendeletek végrehajtása iránt, a mennyiben azoknak alkotmányszerűsége kérdés alá nem vonatik, a kormánynak felelősek, mely azokat engedetlenség esetében a törvényszék elébe állítja.
Azon egy kérdés, mely a kormányrendeletre nézve megyegyűlésben tárgyaltatik, annak meghatározására vonatkozik, vajjon a kormány nem veszen-e igénybe alkotmányos hatalmakat, jogokat bitorolván, melyek gyakorlata a megyéknek, községeknek, vagy egyéneknek alkotmányilag biztosíttatott? 26Ha a többség a kormányrendeletet alkotmányellenesnek nyilatkoztatja, a végrehajtása előtt a kormányhoz felirhat; azonban a kormány megmaradván a rendelete mellett, ez azonnal foganatba veendő. A megyegyűlés, ha a rendeletet a törvényértelmezésből származott véleménykülönbségnek tulajdonítja, a törvényhozás határozatát szorgalmazandja; ha a rendeletet jogsértőnek tekinti, panaszát a kormány ellen a törvényszéknek adja át. Hasonló módon minden egyén és minden község, mely magát a megye határozata által jogaiban sértve érzi, panaszt tehet a kormánynál, ez ellen pedig az eset szerint vagy a törvényhozás, vagy a főtörvényszék előtt.
Minden megye köteles legalább egy megyei tanodát ellátni és igazgatni. A tannyelvet a megye határozza meg. (Ezt a nemzetiségnek megyébeni kifejtése végett.) Ezen tanodákra nézve is a tanulmányok minimumát a törvény állapítja meg és az illető tisztviselő e minimum iránt a kormánynak felelős. Kisebbségek, egyletek és egyes polgárok megyei tanodák alapítására és az oktatás szabadságára nézve azon jogokkal bírnak, melyek a községi tanodákra vonatkozólag említtettek.
