PARLAMENTI MINISZTERIUM ALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE A LAJTÁNTÚLI ORSZÁGOKRA NÉZVE.
139PARLAMENTI MINISZTERIUM ALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE A LAJTÁNTÚLI ORSZÁGOKRA NÉZVE.
Beust emlékiratai II. kötetének 163-dik lapján ezeket irja: «Még a cseh országgyűlés idején Prágában fölajánlottam Herbstnek a miniszteriumba való belépést; visszautasította, rámutatván arra, hogy a parlamenti miniszterium, azaz a parlament kebeléből vett miniszterium alakításának időpontja csak később, a kiegyezés teljes lebonyolítása után, fog bekövetkezni.»
1867. junius 23-dikán Beust, a császári ház és a külügyek miniszterének hivatalában meghagyása mellett, kineveztetett birodalmi kanczellárnak, s ő felsége elrendelte, hogy «azon időpontig, midőn az államjogi viszonyok magyar koronája országai és többi királyságai s tartományai közt végérvényesen szabályozva lesznek,» Beust a minisztertanácsnak reáruházott elnökségét tovább is vigye, fölhatalmaztatott azonban egyszersmind, hogy helyettest hozhasson javaslatba az utóbb említett működés gyakorlása végett.
Junius 27-dikén Taaffe gr. miniszterelnöki helyettesnek, s Komers helyébe Hye igazságügyminiszternek neveztettek ki, s az utóbbi ideiglenesen átvette a vallás- és közoktatásügyi tárczát is.
Julius 5-dikén Beust kijelentette a birodalmi tanács képviselőházában, hogy a kormány már rég azon helyzetben lett volna, hogy egy és más törvényjavaslatot a ház elé terjeszszen, s hogy a késedelem oka egyszerűen, abban volt, hogy őszintén és komolyan gondolta és remélte, hogy a miniszterium kiegészítése korábban fog sikerülni, s hogy, ha birodalmi tanácsbeli kiváló férfiak nézete szerint a parlamenti miniszterium kérdésének végleges megoldása későbbi időre tartozik is, mégis be fognak lépni a miniszteriumba a birodalmi tanácsból egyes tagok, kiknek véleménye éppen ama törvényjavaslatok előkészítésénél nagyon fontos. De ez sem sikerült.
A birodalmi tanács képviselőháza 1867. julius 18-dikán tartott ülésében tárgyalta pénzügyi bizottsága azon indítványát: kéressék meg ő felsége 140fölirat útján, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok számára teljes országos miniszteriumot nevezzen ki. Tinti b. előadó kiemelte, hogy a kiegyezési mű befejezése előtt nagyfontosságú pénzügyi és közgazdasági kérdéseknek kell megoldatniok. A pénzügyi bizottság az ezen kérdések fölött meginduló tárgyalásokat tartja a kiegyezési mű magvának. E tárgyalásoknál azonban Magyarországnak sokkal kedvezőbb a helyzete, mert önálló és teljes országos miniszteriuma van, a mely érdekeit úgy a birodalmi kormánynyal, mint a másik féllel szemben a korona tanácsában képviselheti. A birodalmi tanácsban képviselt országoknak nincs külön pénzügyminiszteriumuk, pénzügyi igazgatásukat a birodalmi pénzügyminiszterium vezeti, s tartani lehet attól is, hogy ezen országok pénzügyi érdekei a provisorium idején nem részesülnek ama figyelemben, mely önálló pénzügyminiszterénél fogva Magyarországnak biztosítva van. A miniszterium megalakítása a magyar kiegyezési javaslatok szellemében van, mert a hatvanhetes munkálat 26-dik pontjában a birodalmi ügyek közös kezelése életbeléptetésének egyik föltételéül az tüzetik ki, hogy itt is, ott is felelős kormány legyen, s a 27-dik pont megállapítja, hogy a közös miniszterium a közös ügyek mellett se az egyik, se a másik fél kormányzati ügyeit ne vigye és rájuk befolyást ne gyakoroljon. Nem szólva a politikai álláspontról, a melynek megfontolása nem tartozik a pénzügyi bizottságra, a birodalmi tanács és a magyar országgyűlés küldöttségeinek küszöbön álló tárgyalásai szükségessé teszik a miniszterium kinevezését.
Greuter és utána többen az indítvány ellen, s a birodalomnak fœderalistikus alakítása mellett nyilatkoztak.
Kaiserfeld előadta, hogy értesülése szerint a kormány régóta táplálja a kivánságot, hogy a kabinetbe birodalmi tanácsbeli tagokat bevehessen és a miniszteriumot kiegészítse. E czélra irányult kisérletei azonban meghiusultak, mert a kiknek tárczát felajánlott, úgy gondolták, hogy elszigetelt belépésök a kabinetbe a miniszteriumot még korántsem teszi azzá, a mit a közvélemény követel, a parlamenti többség miniszteriumává. A kormány a pénzügyi bizottságban kijelentette, hogy neki parlamenti miniszterium alakítása ellen elvi kifogása nem lehet. Hozzátette azonban, hogy a kik ily miniszteriumra vállalkoznak, a koronának biztosítékot kell adniok, hogy a kiegyezés azokon az alapokon és azok mellett a feltételek mellett fog végrehajtatni, a melyekre a korona magát a magyar országgyűléssel szemben erkölcsileg kötelezte. Ámde a feltevés, a melytől a korona a parlamenti miniszterium megalakítását függővé teszi, a fönforgó helyzetben nincs megadva, 141s nem alakulhatna miniszterium, mely ama feltevésnek megfelelhetne. A magyar miniszterium kinevezése előtt a magyar országgyűléssel folytatott tárgyalásaival, a közös ügyekre vonatkozó magyar törvény szentesítésével, a koronázással és a koronázási esküvel a korona magát erkölcsileg kötelezte, hogy alkotmányos úton kieszközli a birodalmi tanács hozzájárulását a kiegyezési törvényhez. Éppen a koronára nézve volna tehát megnyugtató, ha e kiegyezést a birodalmi tanácsban a parlamenti többségből alakított kormány vezethetné; ellenben a parlament ilyen követelést nem támaszthat. Nem alapíthatja e követelést a februári alkotmányra, mert ez nem ismer külön miniszteriumot a lajtáninneni országokra nézve, sőt egyátalában nem ismer parlamenti miniszteriumot; de nem alapíthatja a magyar alkotmány visszaállításának tényére sem, mert egy miniszterium a lajtáninneni országok számára a birodalmi miniszterium mellett igenis következése lehet a végrehajtott kiegyezésnek, de nem lehet következése a magyar alkotmány visszaállítása tényének. A veszélyek, a melyek a koronára és a birodalomra nézve támadnának, ha a kiegyezés nem jönne létre, kötelességükké teszik a korona mostani tanácsadóinak, hogy ama követelésnek teljesítését, a melyet az államjogi viszonyok mai fejletlensége mellett a parlament alakilag nem is támaszthat, azon föltételhez kössék, hogy garantiákat kapjanak, a melyek a koronát a veszélyek ellen megóvják, s elvállalt erkölcsi felelősségében biztosítsák. A kik tehát már most akarnak parlamenti miniszteriumot, azoknak lehetővé kellene tenni, hogy a szóban levő biztosítékok megadassanak. Ámde e pillanatban nem képzelhető miniszterium, mely magára vállalhatná a kötelezettséget, hogy a kiegyezés minden körülmények között létrejön, mert a ház nincs előkészítve reá, hogy a közös ügyekről szóló magyar törvény elfogadását minden elvére nézve már most, vagy a legközelebbi időben, vagy akár a küldöttségek tárgyalásainak befejezte után biztosítsa. Semmi kétség, a ház akarja a kiegyezést, de nem akarja minden körülmények között. Vannak a házban sokan, a kik az államadósság és a quóta kérdéseinek mikénti eldőlte szerint itélik meg a kiegyezés becsét. Nem lehet mondani, hogy nincs igazuk, noha neki – Kaiserfeldnek – egészen más a véleménye, az t. i., hogy a politikai tekinteteknek legalább is van annyi súlyuk, mint a gazdaságiaknak, mert a politikai tekintetek magukban foglalják a gazdaságiakat is, s a gazdasági érdekek jövendőjének biztosítékai. A politikai szükség szabja meg itt is, túl is, a követelések és engedmények mértékét, s ő a kiegyezés létrejöttébe vetett reményét e politikai szükségre alapítja, mely hite szerint még erősebben kopogtat Magyarország kapuján, mint a birodalmi tanácsén. Így tekintve a kérdést, a parlamenti miniszterium alakítása a lajtáninneni 142országokra nézve e pillanatban nem igen lehetséges. Ennek időpontja majd akkor érkezik el, midőn a két küldöttség befejezi tárgyalásait, s a ház mérlegelheti a hasznot és a kárt; ekkor lesz lehetséges a választás, talán még két rossz között is. Ekkor egy miniszterium, hogy megmentse az államot és a társadalmat, elvetheti a koczkát maga közé és ama többség közé, a melyből magát eredőnek hiszi.
Beust határozott haladásnak mondotta a pénzügyi bizottság kivánságát a kiegyezés elfogadása és végrehajtása útján, teljesítését azonban csak a két küldöttség tárgyalásainak befejezte után tartotta tanácsosnak.
A vita befejezte után Tinti br. előadó jelentette, hogy a pénzügyi bizottság az ülés alatt tanácskozás végett összegyűlt, s elhatározta, hogy visszavonja indítványát.
