I.
I.
A képviselőház 1868. november 29-dikén a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvényjavaslat részleteit tárgyalta. A 4. §. így szólott: «A törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják; de használhatják a mellett hasábosan még azon nyelvek bámelyikét is, melyet jegyzőkönyveikben használnak.»
Gál János a szakaszt a következő rendelkezéssel kivánta megtoldani: «Egymásközti irataikban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét használják, a mely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a 2-dik §. szerint jegyzőkönyvei vitelére elfogadtatott.»
Deák Ferencz: Gál János módosítványát részemről hajlandó vagyok elfogadni, mert egyátalában nem látom át, hogy például két szász szék, hol a szász nyelv honos, miért ne levelezhessen egymással szász nyelven. A szerkezet ezt nem akarta kizárni, és minthogy a beadott módosítvány a dolgot csak világosabbá teszi, nincs ellene semmi kifogásom. (Helyeslés.)
A képviselőház elfogadta Gál János toldalékát.
