AZ IZRAELITA CONGRESSUS HATÁROZATAINAK KÉNYSZERÍTÉS ÚTJÁN VALÓ KERESZTÜLVITELE IRÁNT TETT INTÉZKEDÉSEK MEGSZÜNTETÉSE TÁRGYÁBAN.
AZ IZRAELITA CONGRESSUS HATÁROZATAINAK KÉNYSZERÍTÉS ÚTJÁN VALÓ KERESZTÜLVITELE IRÁNT TETT INTÉZKEDÉSEK MEGSZÜNTETÉSE TÁRGYÁBAN.
Az 1867: XVII. t.-cz. életbeléptetése után Eötvös József b. vallás- és közoktatásügyi miniszter módot kivánt nyujtani a hazai zsidóságnak egyházi alkotmánya megállapítására, s e végből 1868. deczember 10-dikére izraelita congressust hívott egybe. A congressustól alkotott szervező szabályzatokat ő felsége 1869. junius hó 14-dikén ellátta a legfelsőbb jóváhagyási záradékkal, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzáfogott keresztülvitelökhöz.
Az 1869. év végén 152 «hittörvényhű zsidó hitközség» folyamodott a képviselőházhoz és kérte, hogy a vallástörvényeket szerintök sértő congressusi határozatok keresztülvitelénél minden kényszer mellőztessék. E kérvények tárgyalását megelőzte a képviselőházban az 1870-diki állami költségvetés tárgyalása, a melynek folyamán, 1870 február hó 16-dikán, Ghyczy Kálmán megindította a vitát a katholikus autonomia és az alapítványok kérdése fölött, s az izraelita congressust is belevonván fejtegetései körébe, azt mondotta, hogy törvény által még el nem ismert egyházi testületek nem intézhetik egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket oly érvénynyel, hogy határozataik a polgári hatóságok által is végrehajthatók legyenek.
A képviselőház 1870. márczius 18-dikán tartott űlésében tárgyalta az orthodox zsidó hitközségek kérvényeit. A kérvényi bizottság véleménye ez volt: «Tekintve, hogy a képviselőház a vallás- és lelkiismeret szabadságát elfogadta, és hogy az e tárgyban a miniszterium által már elkészített és már közzétett törvényjavaslat rövid idő alatt a törvényhozás által fog tárgyaltatni; tekintve továbbá, hogy a vallás- és lelkiismeret-szabadság elveivel ellenkezik, ha bármely vallásfelekezetnek tagjai a többség határozata által az alap-hittörvényeikkel ellenkező szervezetet elfogadni kényszeríttetnek; 276tekintve végre, hogy kérvényezők előadásai szerint az izraelita congressus határozatai a zsidó hittörvények alaptanaival és a papok által megállapított alapszervezettel ellenkezésben állóknak állíttatnak, és így e szerint az ezen congressusi határozatok alapján szervezendő vallás-egyház dogmatikus zsidó hittörvények alapja az eddig Magyarországban fönállott vallásegyháztól lényegesen különböző testületet képez, a melynek tagjává vallás- és lelkiismeret-szabadság követelményei szerint kiki csak önkéntes elhatározás folytán, de sehogy sem kényszerítés által avattathatik föl: a kérvényi bizottság ezen elveknél fogva az esedezők kérelmeit méltánylandóknak, és panaszaikat mielőbb orvoslandóknak találja; ennek alapján ezen kérvényeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz azon utasítással véleményezi átteendőknek, hogy addig is, míg a törvényhozás tüzetesebben intézkedik, az izraelita congressus határozatainak végrehajtása czéljából netalán igényelt állami hatósági oltalom és segély elrendelésénél a föntebbi elvekkel egyezőleg járjon el, és az e tárgyban már tett fönnebbi elvekkel ellenkező intézkedéseket szüntesse meg.»
Deák Ferencz: A mózes-vallást követők, úgy látszik, itt Magyarországban két különböző felekezetre oszlottak; az egyik a másiktól, a mint azt maguk állítják, valóságos dogmatikus kérdésekben is különbözik. Ők az iránt, úgy tudom, megkérdeztek számos külföldi tekintélyes rabbit, és azok nézete is az, hogy a két felekezet közt valóságos dogmatikus különbség létezik.
Már ha a vallásszabadságot csakugyan óhajtjuk; ha azt elvben ki is mondtuk; ha óhajtva várjuk azon törvényjavaslat minél előbbi beterjesztését, melyben a vallásszabadságnak teljes mértékben gyakorolhatása bővebben ki lesz fejtve, melyben az is valószinűleg ki lesz mondva, hogy minden felekezet egyesülés útján külön alkothasson testületet: én nemcsak helytelennek s károsnak, de jogtalannak is tartanám, ha két oly felekezetet, mely egymástól dogmákra nézve is különbözik, egy egyház, egy testület alá akarnánk szorítani. (Helyeslés.) Természetes következménye a vallásszabadságnak az, hogy a kik csakugyan dogmákban különböznek egymástól, külön felekezeteket alkossanak. (Helyeslés.) Fordulhatnak elő kérdések alapítványokról és felekezeti egyéb dolgokról; ezeket maguk közt egyezség útján elintézhetik, sőt, hogyha meg nem tudnának egyezni, követhetik azon módot, melyet az ó-hitüek két nemzetiségi felekezetei követtek. Hogy biróilag döntessék el azon kérdéseket, nekünk az ellen legkisebb ellenvetésünk sem lesz; hanem azon kérelmök, hogy ne kényszeríttessenek, 277azt hiszem, tökéletesen méltányos. Én elfogadm a bizottság véleményét. (Helyeslés.)
A képviselőház vita nélkül elfogadta a kérvényi bizottság véleményét.
