Secaş (Timiş); Temesszékás, Nagyszékás, Kisszékás, Alsószékás, Felsőszékás, Székás; Sekasch [in Banater Bergland] (g); 1351 Scekus, 1357 poss. Zekaspotok vocate, poss. Zekaspataka (DRH C. X. 48, XI. 200); 1357, 1361 Zekaspataka, 1358 Zekas, Kethzykas, 1418 Sekas, 1427 Zekas (Csánki II. 107); 1440 Kyszekas, 1477 Naghzekas, Felssekas, Fewlsezekas (Csánki I. 761-763); 1717 Georgin Sakasch, Dollniskasch, 1723-1725 Secass, Gomi Secass (Borovszky, Temes 115); 1808 pag. Székás (Lipszky); 1839, 1851 Székas (Fényes 1839, ≈ 1851); 1858 Sekas, 1863 Székás, 1873 Székas, 1877, 1882 Székás, 1893 Székás, Székas, 1900 Székas (Hnt. 1858, 1863, 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1900); 1909 Secaş, Székás (Dicţionar 1909); 1910, 1913 Temesszékás + Oféliatelep (Népsz. 1910; Hnt. 1913); 1921 Secaş, Temesszékás (Dicţionar 1921); 1932, 1956 Secaş (I.s.; IAL) ✪ Temes vm. időnként Krassó vm.; 1357 in comitatu de Crasso; 1440-1447 Arad vm.; 1785-1790 IX. Temesvári ker. Temes vm.; 1839 Tvm., Lippai j.; 1849-1860 SzV. és TB. Kt. Temesvár m., Lippai j.; 1863 Temes vm., Lippai j. I. ker.; 1873, 1877-1918 Tvm., Lippai j.; 1918. XI. 13. - 1919. VII. 27. szerb katonai megszállás; 1919-1950 Jud. Timiş-Torontal, pls. Lipova; 1941 Jud. Timiş, pls. Lipova; 1950-1960 RTIM r. Lugoj; 1960-1968 RBT r. Lugoj