A MAGYAR KULTURÁLIS ÉLET A POLGÁRI-NEMZETI ÁTALAKULÁS SZOLGÁLATÁBAN

Full text search

A MAGYAR KULTURÁLIS ÉLET A POLGÁRI-NEMZETI ÁTALAKULÁS SZOLGÁLATÁBAN
Az erdélyi magyar művelődés sajátosságaira, a „főváros” és „vidék” viszonyának taglalásával: PAIS D., Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet (Irodalomtörténeti Közlemények 1911); VITA Zs., A „Kolozsvári Nevelői Kar” története (Magyar kisebbség, 1941. 3); UŐ, Erdélyi művelődési törekvések száz évvel ezelőtt (Uo. 1); UŐ, Az erdélyi szellemiség öntudatra ébredése a reformkor kezdetén (Pásztortűz, 1943); GÁLDI L., La culture hongroise en Transylvanie (Bp. 1944).
Az ifjúsági művelődési-politikai törekvésekre: BENKŐ S., A marosvásárhelyi kollégium diákjainak művelődési törekvései a múlt század harmincas éveiben (KL Ekv.); TRÓCSÁNYI ZS., A nagyenyedi kollégium történetéhez (1831–1841) (Bp. 1957); ANTAL A., Szentiváni M.; UŐ, A magyar irodalom a reformkorban és 1849–ben (Bucureşti 1979). Az ifjúság olvasási szokásaira: KŐVÁRY L., A forradalomra lejött ifjúság olvasmánya (Legkedvesebb könyveim. Szerk. GYALUI F. H. é. n.); TONK S., Könyvtárak, olvasók és olvasmányok a reformkori Marosvásárhelyen (Könyvtári Szemle, 1972. 3). A csíki határőrök olvasótársasága elleni katonai kivizsgálás: Kriegsarchiv, Hofkriegsrat, 1841. C 42/96. Az olvasótársulati mozgalomra: DANKANITS Á., Olvasótársulatok, polgári társalkodók és kaszinók. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1968); ANTAL J., A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban (Uo. 1969.2).
1791Az irodalmi népiesség értékelésére: HORVÁTH J., A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (Bp. 1927); HOFBAUER L., A Remény című zsebkönyv története (1839–41) (Kolozsvár 1931); FENYŐ I., A kolozsvári „Remény” köre (A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. A magyar irodalom története III. Szerk. PÁNDI P. Bp. 1965); ANTAL Á. imént idézett művei; ANTAL Á.–FARAGÓ J.–SZABÓ T. A., Kriza János (Kolozsvár 1971).
A „honismertető szociográfiára”: SZABÓ T. A., A transylvan magyar társadalomkutatás (Cluj 1938); Az utazás divatja (Vál., bev. EGYED Á. Bukarest 1973); IMREH I., Elöljáróban (Változó valóság. Szerk. IMREH I. Bukarest 1978).
Az erdélyi irodalmi élet egészére: SZILÁGYI S., Vázlatok az erdélyi magyar irodalom történetéből 1790-től (Új Magyar Múzeum, 1860. 1); KŐVÁRY L., Irodalmi viszonyok Erdélyben 1848 előtt. (Kolozsvár 1888.21). Az erdélyi regényirodalomról: DÉZSI L, Báró Jósika Miklós (Bp. 1916); FERENCZI Z., Egy elfeledett regényről (Bp. 1918); NAGY M., Kemény Zsigmond (Bp. 1972).
A cenzúrára: JAKAB E., Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig (Bp. 1882); ÜRMÖSSY L., Erdély irányadó lapja az 1830–40-es években I–II (Kolozsvár 1907); HOFBAUER L., Az Erdélyi Híradó története (1827–1848) (EM 1932).
Az erdélyi magyar könyvkiadásra: VITA Zs., Művelődés és népszolgálat (Bukarest 1983); ERDÉLYI J., Magyarországi és erdélyi egyetemes sajtó-munkálata (Erdélyi Híradó, 1845. 76); TOLDY FERENC által kért és kapott adatok (JOHANN GÖTT, SZÁSZ KÁROLY kézírásával) az 1830–40-es évekből: MTAK, Kézirattár, Tört. 2–229; a Bécsbe küldött kötelespéldány-jegyzékek egy része: OL, Erdélyi Kancellária, Tiltott és megengedett könyvek jegyzékei, 1. cs; J. GROSS, Kronstädter Drucke 1535–1886 (Kronstadt 1886); GLÓSZ M., A csíksomlyói Szent Ferenci-Rendi szerzetesek nyomdájában az 1662–1884-dik évig megjelent könyvek és egyéb nyomtatványok teljes czímtára (Csíksomlyó 1886); KONCZ J., A marosvásárhelyi ev. református kollégium könyvnyomdájának száz éves története (Marosvásárhely 1887). A bibliaolvasásra: Zeykfalvi idősbb Zeyk János Életrajza. Cluj-Napoca, Biblioteca Centrală Universitară.
A társas életre: KOVÁCS K., Gyulai Pál társadalom és művészetszemlélete 1849 előtt (Debrecen 1961). A színházi életre: FERENCZI Z. A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár 1897); SZENTIMREI J., Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen (Marosvásárhely 1957); ENYEDI S., Déryné az erdélyi színpadokon (Bukarest 1975). A zenei életre: Kolozsvári magyar muzsikusok emlékvilága (Szemelvények a XIX. század zenei írásaiból. Vál., bev. LAKATOS I. Bukarest 1973); BENKŐ A., Ének és zene a Bethlen Kollégiumban (Műv. T. II). A karácsonyfa elterjedésére: E. SIGERUS, Weihnachtsbäume in Siebenbürgen (KVSL 1915). A politikusok arcképeinek divatjára: ETÉDI GEDŐ J., Székely szokások (Regélő, 1843. II. 39); A. DE GERANDO, La Transylvanie et ses habitants II (Paris 1845). A festészetre: G. OPRESCU, Pictura românească în secolul al XIX-lea (Bucureşti 1937); LYKA K., Magyar művészet 1800–1850 (Bp. 1942); RÓZSA GY., Szathmári Pap Károly erdélyi látképei (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 2).
Az erdélyi művelődés intézményeire: Erdély magyar egyeteme (Kolozsvár 1941); A felsőfokú iskolahálózat oktatási rendjére: Norma Discendi in Collegio scholarum Alba N. Enyediensi. (Claudiopolis 1820); A református konzisztórium felterjesztése a „felsőbb és alsóbb oskolákban fennálló tanítás rendjének és módjának rendszeréről. EK: AG 1830: 2688; A katolikus iskolák tanrendjére uo. 1833: 7942. 1838: 329, 1844: 3958; az unitárius kollégiuméra uo. 1844: 5240. A gazdag kollégiumtörténeti irodalmat felsorolja: BAJKÓ M., Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban (Bp. 1976). Az egyetemalapítási pályázati felhívást közli: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842. 12. A berlini egyetemi szervezet átültetési kísérletére: BIÁS I., Unitárius egyháztörténeti adatok (1619–1866) (Marosvásárhely 1910).
A filozófiai kultúrára: HAJÓS J., Filozófiai tanulmányok (Bukarest 1957); UŐ, Köteles Sámuel (Bukarest 1969); BENKŐ S., A helyzettudat; BEÖTHY O., A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–44) (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 3–4); SZABÓ I., A burzsoá állam- és 1792jogbölcselet Magyarországon (Bp. 1980). A protestáns kollégiumok népszerűségére: EK: AG 1843: 5547, 1844: 3483. A jogtudományra: NAGY L., Igazságügyi reformtörekvések az erdélyi jogirodalomban (Jogtudományi Közlöny, 1980. 10); UŐ, Perjogi reformtörekvések az erdélyi jogirodalomban (1830–1848) (Uo. 1982. 2). A történetírásra: MIKÓ I., Gróf Kemény József emlékezete (Budapesti Szemle 1860. 10); CSENGERY A., Történetírók és a történetírás (Bp. 1874); VERESS E., Gróf Kemény József (1795–1855) (Cluj-Kolozsvár 1933).
A természettudományokra: MAIZNER J., A kolozsvári orvossebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872 (Kolozsvár 1890); MARKOS A., Milotai Ferenc kísérletei a mezőgazdasági szakoktatás bevezetésére (Műv. T. I); BISZTRAY GY., Az erdélyi tudományos élet és az egyetemi gondolat (Erdély magyar egyeteme. Kolozsvár 1941); MÁTRAI L., A kolozsvári egyetem és az európai tudományosság (Uo.); CONCHA GY., Brassai Sámuel emlékezete (Bp. 1904); MIKÓ I., Az utolsó erdélyi polihisztor (Bukarest 1971); BRETTER GY., Könyv Brassairól, aki mindent tudott (Korunk, 1972. 3); BENKŐ S., Bolyai János vallomásai (Bukarest 1968); WESZELY T., Bolyai Farkas a matematikus (Bukarest 1974); SZÉNÁSSY B., Bolyai Farkas (1775–1856) (Bp. 1975).
Az anyanyelvűségnek a felsőfokú oktatásban való érvényesítésére sok adat van az idézett iskolatörténetekben. Kovács püspök törekvéseire: EK: AG, 1841: 4569, 1844: 3959, 1845: 7399, 7738, 1856: 1717, 4404; OL, GP, 1843: 3525, 1847: 15 196.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi