BEM ERDÉLYI HADJÁRATA. A FORRADALMI KONSZOLIDÁCIÓ ÉS ELLENTMONDÁSAI
BEM ERDÉLYI HADJÁRATA. A FORRADALMI KONSZOLIDÁCIÓ ÉS ELLENTMONDÁSAI
Bem erdélyi hadászati tevékenységére: GYALÓKAY J., Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása (1849. januárius 31 – március 28) (Bp. 1931); UŐ, Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán (Bp. É. n.). Az általunk használt fontosabb emlékiratok és szakmunkák: J. CZETZ, Bem’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849 (Hamburg 1850); K. M. PATAKY, Bem in Siebenbürgen (Leipzig 1850); H. R. LEVITSCHNIGG, Kossuth und seine Bannerschaft III (Pesth 1850); W. FR. RÜSTOW, Geschichte des ungarischen Insurrectionskrieges in den Jahren 1848 und 1849 I–II (Zürich 1860); A. HEYDTE, munkája (Der Winterfeldzug); J. NAHLIK, Geschichte des Infanterie Regiments Baron Bianchi (Brünn 1863); K. BLAZEKOVIC, Chronik des K. K. 31. Linien Infanterie Regiments (Wien 1867); SZIGETHY M., Adatok a XI. zászlóalj történetéhez (Kolozsvár 1868); AMON G., Geschichte des k. k. 11. Huszaren Regimentes Herzog Alexander von Württemberg (Wien 1878), W. BICHMANN, Der rumänische Landsturm während der Jahre 1848/49 (Wien 1880); GELICH R., Magyarország függetlenségi harca 1848–49-ben IIII (Bp. É. n.); J. FORMANEK, Geschichte des k. k. Infanterie Regiments Nr. 41 II (Czernowitz 1886); W. PROHAZKA, Geschichte des k. k. Infanterie Regiments Nr. 24 (Wien 1886); M. MAENDL, Geschichte des k. u. k. Infanterie Regiments Nr. 51 (Kolozsvár 1897); DERCSÉNYI K., Bem tábornok téli hadjárata (Bp. É. n.); R. KISZLING, Die Revolution im Kaisertum Österreich 1848–1849 I–II (Wien 1948); 1. LUPAŞ, Un episod istoric şi consecinţele lui militare (AIIACN 1958–59); H. MAST, Der k. k. rumänische Landsturm in Siebenbürgen im Kampfe gegen die ungarische Revolution 1848/49 (Societas Academica Dacoromana, Acta Historica V. 1966).
CZETZ véleménye: OL, 1848/49. Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848: 3039.
Bem politikájára: KOVÁCS E., Bem József (Bp. 1954); UŐ, Bem a magyar szabadságharcban (Bp. 1979). Az erdélyi magyar katonai vezetésre: BONA G., Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. 1848–49 (Bp. 1983). Az orosz cári csapatok első behívására: ANDICS E., A Habsburgok és Romanovok szövetsége (Bp. 1961). Kossuth erdélyi elképzeléseire Kemény Zsigmond névtelen javaslatai: OL, 1848/49. Szemere Bertalan miniszteri iratai, 1. cs. A magyar kormányzat erdélyi politikájára: BARTA I., Kossuth és Csányi (Sz 1952. 3–4); UŐ, A kormány parasztpolitikája 1849-ben (Sz 1956. 1–2). Az erdélyi magyar közvéleményre: KEMÉNY G. G., Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban (Bp. 1957); IMREH I., 1849-es székely hadi lapok (Korunk Évkönyv, 1974). A szász viszonyokra az idézett munkák mellett: O. FOLBERTH, Der Prozess Stephan Ludwig Roth (Graz–Köln 1959); BINDER P.–KILLYÉN F., Bem tábornok Brassóban (Korunk, 1969. 7); KÁLNOKI KISS T., Berde Mózes kormánybiztos 1849-ben (Levéltári Szemle, 1976. l); UŐ, „A testvériség szent nevében...” Az 1849. június 8-i nagyszebeni magyar–román békítési tanácskozás (Tiszatáj, 1979. 12); MISKOLCZY A., Leopold Max Moltke und Lajos Kossuth (Neue Zeitung 1977. dec. 16).
