ERDÉLY 1848 NYARÁN

Full text search

1802ERDÉLY 1848 NYARÁN
Az erdélyi konszolidáció megítélésére általában rányomja a bélyegét a polgárháborúhoz vezető őszi válság. A szereplőkről és a súrlódásokról reálisabb képet adnak az olyan levéltári kutatásokra épülő munkák, mint JAKAB E., Szabadságharczunk, TRÓCSÁNYI ZS. és SZŐCS S. az előbbi alfejezetekben idézett művei.
A Királyi Tábla körüli vitákra: OL, 1848/49, Igazságügyi Minisztérium, vegyes iratok, 2. cs. Jól jellemzi Vayt JAKAB E. idézett műve. Nagyrabecsüléssel ír róla a brassói szász sajtó és a vele találkozó I. Maiorescu, akinek jelentését közli: N. BĂNESCU–V. MIHĂILESCU, Ioan Maiorescu. (Bucureşti 1912).
A Küküllő és Felső-Fehér megyei ellenállásra vonatkozó jelentések: OL, GP, 1848: 8124, 8125. A paraszti panaszokra vonatkozó guberniumi eljárásnak általában csak elintézésfogalmazványait őrzik a főkormányszéki levéltár általános iratai, a Kolozsvárról a panaszok nyomán elrendelt megyei kivizsgálások anyagát visszaküldték a megyéhez, általában azzal a meghagyással, hogy hozzanak ítéletet, néha véleményt is nyilvánítva, olykor további kivizsgálást kérve és néha elutasítva a paraszti kérést. Az országgyűlési levéltárak anyaga viszont némileg hiányos: OL, EOKL, Cista Diplomatica, Diaetalia, 97. cs.; Archivum Regnicolare, Diaeta Anni 1848–49. Lad. XX., Fasc. 2A-183. A letartóztatásokra vonatkozó főtiszti jelentések: OL, GPr., 1848: 2173, 2179, 2211, 2246, 2255, 2294, 2336, 2426, 2430, 2453. A 13. táblázathoz az egész guberniumi esetanyagot felhasználtuk, ennek alapján készült a 14. táblázat első oszlopa is.
Kossuth erdélyi politikáját jellemzi: SZABAD GY., Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében (Bp. 1977. 126–127). A szász politika forrása az egykori sajtó.
Az említett érchegységi mozgolódásról Iancu üzenetét közli: S. BENKŐ etc., Din activitatea lui Avram Iancu în primavără anului 1848 (AIIACN 1972). Az események újravizsgálatára: OL, GP, 1848: 10 388.
A képviselőválasztásra: CSIZMADIA A., A magyar választási rendszer 1848–1849-ben (Bp. 1963). Şaguna tevékenységére: N. POPEA, Memorialul Archiepiscopului şi Metropolitului Andrei baron de Şaguna sau luptele nationale-politice ale românilor (Sibiu 1889); K. HITCHINS, Orthodoxy and Nationality. Andreiu Şaguna and the Rumanians of Transylvania, 1846–1873 (Cambridge, Mass., London 1977). A román egységtörekvések erős irányzatként való hatását elveti S. DRAGOMIR (Studii şi documente V) és V. CHERESTEŞIU idézett munkáiban. Az egységtörekvésekre utaló adatok és forrásokat felsorakoztatja: C. BODEA, Lupta românilor pentru unitatea naţională 1834–1849 (Bucureşti 1967). Reális képet ad még K. HITCHINSnek a nemzeti mozgalommal foglalkozó szintézise: The Rumanian National Movement.
A magyar kormány nemzetiségi politikájára most és a következőkben: I. TÓTH Z., Kossuth és a nemzetiségi kérdés 1848–1849-ben (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára II. Bp. 1952); UŐ, A nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848–1849-ben (I. TÓTH Z., MR); Kovács E., Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon (Bp. 1977); SPIRA GY. idézett szintézisei: Magyarország története 6/1. és A nemzetiségi kérdés.
A magyar külpolitikára: HAJNAL I. idézett, Batthyány-kormány külpolitikájáról szóló művén kívül HARASZTI É., Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen (Bp. 1951); WALDAPFEL E., A független magyar külpolitika 1848–1849 (Bp. 1962). A magyar közvélemény és havasalföldi forradalom viszonyára: EGYED Á., A moldvai és havasalföldi forradalom a magyar sajtó tükrében (1848. Arcok).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi