A VÁROSOK
999A VÁROSOK
Korszakunkban Erdély társadalma óriási százalékban agrártársadalom. Az ipar és kereskedelem elsődleges hordozói, a városok jelentéktelen kisvárosok. Kolozsvár lakossága 1713–14-ben (a városban általában csak időszakosan lakó birtokos nemességtől, az egyházi személyektől s az iskolák diákjaitól eltekintve) 819 családfő, kb. 4000 lélek. 1750-ben ez a szám (a mesteremberek számának emelkedését véve alapul) kb. 9000-9200 lehet, 1770-ben 10 500 körüli, 1786-ban 13 928. Szinte ugyanannyi Szebené, s jó 25%-kal több Brassóé. A többi város (szabad királyi városok, sóbányavárosok, egyéb kiváltságos helyek) lakossága 1786-ban egyetlen esetben sem éri el Kolozsvár népességének felét; feltehetjük, hogy az egész 18. században hasonlók az arányok. Ez a jelentéktelen számú városi népesség is csak részben iparűző, s még kevésbé kereskedő. Kolozsvárnak megvannak a maga „hóstátjai”, kertészkedő, szőlőművelő, még szántóterületeken is gazdálkodó paraszti népességgel. De maga a városi iparos is csak részben él iparából, részben pedig földjéből, kertjéből, szőlőjéből. S nemcsak az iparos, hanem a korábbi ipari-kereskedelmi tevékenységtől már elszakadt szász városi patrícius sem veti meg a szőlőgazdálkodás hasznait.
A városok jogait évszázados kiváltságok biztosítják; ezek védelmében él nyárspolgári biztonságában a polgár, s ezek védőszárnyai alá húzódna a polgárjogot nem nyert városlakó. Nem modern polgárságról van itt szó. Ha a városi patrícius pénzügyletekbe kezd, aligha megy túl az uzsorás tevékenységen – s a kamat még ekkor is általában termék (búza, kukorica, bor), az adós falu valamely területének (kaszáló, legelő) átengedése, kocsma, malom elzálogosítása vagy uzsoranapszám (szántás, kaszálás, aratás, szőlőmunka vagy fuvar). A városok képe, elsősorban a két legnagyobb szász városé, Szebené és Brassóé, civilizálódik ugyan (Szebenben 1721-ben indul meg az utcák kikövezése, Brassóban a piactéré 1737-ben), ez azonban még nem jelent kimozdulást a viszonylagos jólétnek vagy épp a pangásnak abból az álmosságából, amely Erdély városait e korban jellemzi.
