ARISZTOTELÉSZ (i. e. 384–322) görög filozófus
ARISZTOTELÉSZ (i. e. 384–322) görög filozófus
…hogy az ideák minták, s hogy az érzéki tárgyak részesülnek bennük: csupa üres szólam és költői metafora.
Metafizika, XIII. k. 5. f. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 99. Halasy-Nagy József;
Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.
I. m. I. k. l. f. – Uo. 99.;
…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.
…a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, mert úgy okoskodunk, hogy a tudás nyomán mindenkinek sokkal inkább tulajdonává válik a bölcsesség (mint a tapasztalat útján); éspedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem.
Általában annak, hogy tud-e valaki, vagy sem, a tanítani tudás a jele. S ezért tartjuk inkább tudománynak a mesterséget, mint a tapasztalatot; amannak a birtokában ugyanis tud az ember tanítani, emezében meg nem.
Uo. 100.;
Ha … egyszerre több mesterség feltalálásáról van szó, amelyek közül némelyek az életszükségletekre, mások pedig a szemlélődő élet örömeire vonatkoznak, az utóbbiak föltalálóit mindig bölcsebbnek tartjuk az előbbieknél, mert az ő tudományuk nem a haszonra irányul. Így érthető, hogy csak mikor az ilyesmi mind készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, amelyek sem a gyönyörűségre, sem az életszükségletekre nem vonatkoznak, éspedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük.
Uo. 101.;
Legbiztosabb ismeretek pedig az elvek és az okok, mert általuk és belőlük ismerjük meg a többi dolgokat, nem pedig ezeket az alájuk tartozók útján.
…a tudományok között mindig azé a vezető szerep, és az áll a szolgáló tudomány fölött, amelyik fölismeri, hogy mi az a cél, amiért mindent cselekedni kell. Ez pedig minden dologban a Jó – s általában az egész természetben a legfőbb Jó.
Az emberek … a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni…
I. m. 2. f. – Uo. 102.;
…lehetetlenség, hogy a mozgásnak akár kezdete, akár vége legyen, hiszen mindig volt; s így van az idő is.
…semmi sem mozog magától úgy, ahogy mozog, hanem kell hogy legyen valami, ami mozgatja, akár a természet, akár valami külső erő, akár az ész vagy más…
I. m. XII. k. 6. f. – Uo. 111.;
…a kezdet a gondolkodás. Az észt pedig a gondolkodás tárgya hozza mozgásba.
I. m. 7. f. – Uo. 112.;
…a hitványság és a kiválóság által különbözik minden jellem…
Poétika, 2. f. – Esztétikai olvasókönyv, Kossuth, Bp., 1965. 10. Sarkady János;
Az utánzás veleszületett tulajdonsága az embernek gyermekkorától fogva. Abban különbözik a többi élőlénytől, hogy a legutánzóbb természetű, sőt eleinte éppen az utánzás útján tanul is; mindegyikünk örömét leli az utánzásban.
I. m. 4. f. – Uo. 12.;
…a tragédia nem az emberek, hanem a tettek és az élet utánzása.
I. m. 6. f. – Uo. 16.;
…nem az a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy szükségszerűség alapján.
…filozofikusabb és mélyebb a költészet a történetírásnál; mert a költészet inkább az általánosat, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el.
I. m. 9. f. – Uo. 18.;
Nagy különbség, … hogy valamilyen esemény valaminek a következtében vagy egyszerűen valami után történik.
I. m. 10. f. – Uo. 20.;
Az ember természeténél fogva társas lény.
Politika – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 282.
… a gondolhatót és a lényeget magába fogadó (tehetség) az ész, tevékenysége pedig, hogy magában bírja. S ez a tevékenység, a gondolat valósága istenibb az észben, mint a gondolkodás képessége: a leggyönyörűségesebb és a legjobb tiszta megismerés.
A csillagok természete … valami örök szubsztancia lévén, az, ami őket mozgatja, szintén örökkévaló és korábbi, mint amiket mozgat: ami pedig a szubsztanciát megelőzi, annak magának is szubsztanciának kell lennie. Ebből tehát látható, hogy ugyanannyi természet szerint örökkévaló és önmagában mozdulatlan, s az előbb említett oknál fogva kiterjedés nélküli szubsztanciának kell lennie (mint ahány ilyen mozgás van). Ezzel tehát bebizonyítottuk, hogy van közöttük egy első s van egy második szubsztancia, a csillagok mozgásában megmutatkozó rend szerint. Azt azonban, hogy hányféle mozgás van, a csillagászattól kell megtudakolnunk, mivel a matematikai tudományok közül ez áll legközelebb a filozófiához.
… a csillaglények istenek, s hogy az isteni való átöleli az egész természetet. A többit aztán már úgy függesztették ehhez mitikus formában a tömeg meggyőzésére, s a törvényes rend és a közjó érdekében. Emberi alakot és bizonyos más lényekkel való hasonlóságot tulajdonítottak nekik, s más egyebet, ami ezekkel összefügg és az említett tulajdonságokkal összefér.
A világon minden beletartozik valahogyan egy nagy közös rendbe, de nem egyforma módon a halak, a madarak, a növények. S amellett nem úgy van a dolog, mintha az egyik valóságnak nem volna a másikhoz semmi köze, hanem nagyon is van: egy célnak van minden alája rendelve.
… annak, aki a létező dolgokat a létezésükben legjobban ismeri, mindennél biztosabb alapelveket kell a létezőre nézve megjelölnie. Ilyen ember pedig a filozófus.
A legbizonyosabb elv az, amelyben lehetetlen a tévedés. Az ilyen elvnek szükségképpen a legkönnyebben megismerhetőnek is kell lennie – mert ki-ki abban téved, amit nem ismer –, és feltétlennek. … S ezek után meg is mondjuk, hogy melyik az: lehetetlen, hogy egy és ugyanaz az állítmány egy és ugyanazon alanyhoz egyszerre és ugyanazon vonatkozásban – s hogy a logikai ellenvetéseket kikerüljük, tételezzük fel, hogy a többi szükséges határozmányokat is megjelöljük itt – hozzá is tartozhassék, meg nem is. Ez a legbizonyosabb alapelv, mert ez hordozza magán a fent megjelölt követelményt. … ugyanaz a személy ugyanabban az időben ugyanarról a tárgyról nem is hiheti, hogy van is, meg nincs is. … Ezért mindazok, akik valamit bizonyítanak, tételüket erre a tételre, mint legvégsőre vezetik vissza. Mert a dolog természeténél fogva ez az elv az összes többi axiómáknak is alapelve.
… az egzaktság ugyanis az egyszerűben, az abszolútban rejlik.
… a legjobban úgy lehet valamit tudományosan megvizsgálni, ha elkülönítjük azt, ami nincs elkülönítve, mint ahogy az aritmetikus és a geometra szoktak eljárni. … Kétféle … a létező: az egyik entelechia szerint való (azaz formai), a másik anyagi.
Metafizika, Halasy-Nagy József
