FICHTE, JOHANN GOTTLIEB (1762–1814) német filozófus
FICHTE, JOHANN GOTTLIEB (1762–1814) német filozófus
Az emberi értelemnek az állati állapottól való kitüntető különbsége az, hogy szabadon tud gondolkodni.
A gondolatszabadság visszakövetelése Európa fejedelmeitől, akik mindeddig ezt a szabadságot elnyomták – Sándor Pál (szerk.): A klasszikus német filozófia. Gondolat, Bp. 1966. 75. Rózsahegyi Zoltán és Timár Ilona;
A gondolkodás minden lehetséges tárgyának szabad kutatása, minden lehetséges irányban és kifelé a határtalanba: kétségkívül emberi jog. Senkinek sem szabad az ember választását, irányát, határait meghatározni, csak neki magának.
Uo. 81.;
Az egyes lángész ugrásszerűen akar előrejutni. A tehetséges tevékenységnek azonban másban kell rejlenie: ti. az elméletben.
Egy politikai irat tervezetéből – Uo. 90.;
…csak az általánosan megismert jogot lehet jognak tekinteni.
…egy tudós alkalmasint szolgája az államnak, a fejedelem azonban nem…
Uo. 92.;
Az állam feladata az, hogy előbb adja meg mindenkinek a magáét, juttasson előbb mindenkit a tulajdonához, és csak azután védelmezze azt meg…
Minden emberi törekvés célja az élet lehetővé tétele…
Igazságtalanság, hogy valaki a feleslegeset megvásárolhatja, miközben valamely embertársa a legszükségesebbet nélkülözi és meg nem szerezheti; a pénz, amivel valaki a feleslegeset veszi meg, az észállamban nem is az övé…
A tökéletes állam – Uo. 105.;
…a férfias bátorság az, hogy szilárdan szembenézünk a bajjal, szükség szerint szembenézünk vele, hidegen és bátran belehatolunk és felbontjuk alapelemeire. Ezzel a világos belátással leszünk rajta úrrá, és biztos kézzel foghatunk a baj leküzdéséhez…
Beszédek a német nemzethez – Uo. 112.;
…az önzést saját legmagasabb fejlődési foka pusztítja el…
Uo. 114.;
…korunknak legfőbb alapvonása az, hogy benne az élet történelmivé és jelképessé vált, magának az életnek valóságával azonban alig találkozunk.
Bevezetés a gondolkodás módszerébe – Antologia Humana. Ötezer év bölcsessége. (Szerk.: Hamvas Béla.) Egyetemi Nyomda, Bp., 1948., 212. Mándy Stefánia;
Az erény tanítható is, megszerezhető is, isteni adomány is.
System der Ethik, II. k. 53. f. – Dvorzsák János: Idézetek tára. Müller Károly, Bp., 1898., 1069. sz.
