SMITH, ADAM (1723–1790) angol közgazdász
SMITH, ADAM (1723–1790) angol közgazdász
Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden más tulajdonának legfőbb forrása, s mint ilyen a legszentebb és legsérthetetlenebb.
A nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálat – Id. Pasquale Salvucci: Adam Smith politikai filozófiája. Gondolat, Bp., 1976. 11. Bilek Rudolf;
A törvényhozónak az az álszent aggodalma, hogy a munkáltató esetleg érdemtelent talál foglalkoztatni, éppen olyan arcátlan, mint amilyen zsarnoki.
A mezővárosokban mindenütt sokkal könnyebben szerez a gazdag ember jogot arra, hogy kereskedjen, mint a szegény kézműves arra, hogy dolgozzon bennük.
Uo. 13.;
Egyetlen törvényünk sincs a munka árának leszorítását célzó szövetkezés ellen, de sok van, amely tiltja az összefogást a munkabér emelése érdekében.
Uo. 14.;
Mindenki kétségkívül a maga előnyét tartja szem előtt, nem pedig a társadalomét. De saját előnyének mérlegelése természetszerűen, sőt szükségképpen tőkéjének olyan használatára fogja vezetni, mely a társadalomra is a legelőnyösebb lesz.
Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól – Uo. Éber Enő;
…ha némelyek úgy élnek a természetes szabadságjogokkal, hogy veszélyeztetik a társadalom egészének biztonságát, akkor helyes, sőt szükséges, hogy törvényes korlátozások megakadályozzák őket ebben…
A nemzetek gazdagsága… –Uo. 16. Bilek Rudolf,;
Ahhoz, hogy az államot a gazdagság legmagasabb fokára emeljük … csupán békére, alacsony adókra és az igazságosságot elviselő közigazgatásra van szükség.
Edinburgh Lectures – Uo. 22. Rozsnyai Ervin;
…kereskedelem és ipar fokozatosan rendet és jó kormányzatot hoz…
Vizsgálódás… – Uo. 31. Éber Ernő;
Minthogy a dolgok természete szerint a létfenntartás előbbre való, mint a kényelem és a fényűzés, azért az előbbit biztosító tevékenység szükségképpen előbbre való annál, amelyik a két utóbbit szerzi meg.
Uo. 33.;
A halálfélelem az emberi természet egyik legfontosabb elve…
Theory of Moral Sentiments – Uo. 42. Rozsnyai Ervin;
Félelem és aggódás az emberi kebel két nagy pribékje, amelytől hiába igyekszik megvédeni őt az értelem és a filozófia.
Uo. 43.;
A különböző embereket egyesítő társadalom – éppúgy, mint a különböző kereskedőket egyesítő társaság – fennállhat bármely kölcsönös szeretet és vonzalom nélkül, egyedül azért, mert hasznos…
Uo. 45.;
Bármily önzőnek gondoljuk is az embert, kétségkívül vannak a természetében bizonyos elvek, amelyek arra késztetik, hogy érdeklődjék a többiek sorsa iránt…
Uo. 48.;
Nem élhetünk hosszú ideig a világban, anélkül hogy észre ne vennénk: a társadalomban, ahol élünk, felebarátaink tisztelete, hírnevünk, rangunk jórészt azon múlik, hogy milyen mértékben rendelkezünk külső javakkal a valóságban vagy mások hite szerint.
Uo. 51.;
Az embert cselekvésre teremtették.
Uo. 52.;
A filozófia a természeti összefüggések elveinek tudománya.
History of Astronomy – Uo. 58.;
Az iparban a természet nem segít, mindent az ember végez.
A nemzetek gazdagsága… – Uo. 59. Bilek Rudolf;
…a hanyagságot és a takarékosság hiányát általában nem azért helytelenítik, mert a jóakarat hiányára utal, hanem mert abból származik, hogy nem tanúsítunk kellő figyelmet személyes érdekeink iránt.
Theory… – Uo. 63. Rozsnyai Ervin;
…a hiúság érdekel bennünket, nem a jólét vagy a gyönyör.
Uo. 67.;
Az emberek megvetéséhez képest minden más külső bajt könnyű elviselni.
Uo. 68.;
Az a kívánság, hogy a többiek becsüljenek és csodáljanak bennünket, az igazi dicsőség igazi szeretetének tekintendő akkor, ha a megbecsülés és csodálat tárgyát alkotó tulajdonságok és képességek birtoklásán alapul; ebben az esetben olyan szenvedélyről van szó, amely nem a legjobb ugyan az emberi természet szenvedélyei közül, de bizonyára egyike a legjobbaknak.
A hiúság gyakran olyan erőfeszítés, amely idő előtt akarja birtokolni az igazi dicsőséget…
A nevelés nagy művészete abban rejlik, hogy a hiúságot a neki megfelelő célok felé terelje. Nem szabad elbátortalanítani a serdülőt abban az igyekezetében, hogy olyan tulajdonságokra törekedjék, amelyek valóban fontosak…
Uo. 69.;
Az erény nem más, mint egy-egy szenvedély megfelelő foka.
Uo. 70.;
A becsületesség a legjobb politika.
Uo. 72.;
…sokat törődjünk másokkal és keveset önmagunkkal.
Uo. 89.;
Az önuralom legjobb leckéjét mindig attól a szemlélőtől kapjuk, akitől a legkevesebb rokonszenvet és elnézést várhatjuk.
Uo. 96.;
Tulajdonképpen a magatartás általános szabályainak tiszteletét nevezzük „kötelességérzésnek”.
Uo. 100.;
Csere nélkül … senki sem tud élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, és a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.
A nemzetek gazdagsága… – Uo. 126. Bilek Rudolf;
…ami a társadalom túlnyomó részének körülményeit megjavítja, az nem lehet hátrányára a társadalomnak mint egésznek.
…méltányos, hogy akik az egész népet ellátják élelemmel, ruhával és lakással, munkájuk gyümölcséből legalább olyan részt kapjanak, hogy maguk is tűrhetően táplálkozhassanak, ruházkodhassanak és lakhassanak.
Uo. 147.;
Ahol nagy a tulajdon, nagy az egyenlőtlenség is. Egy igen gazdag emberre legalább ötszáz szegénynek kell jutnia, és a kevesek bősége sokak szegénységét feltételezi.
Vizsgálódás… – Uo. Éber Ernő;
Egy olyan tökéletlen lény, mint az ember, amelynek létezése oly sok rajta kívüli körülménytől függ, gyakran kénytelen a jóakarattól eltérő indítékok alapján cselekedni.
Theory… – Uo. 156. Rozsnyai Ervin;
A kézműves, aki senkitől sem zavartatva dolgozik saját otthonában, sokkal jobban él, mint a szegény munkás. Aki tehát vállain hordozza … a társadalom terhét, annak jut a legkevesebb előny.
Lectures on Justice, Police, Revenue and Arms – Uo. 174.
