FONTANE, THEODOR (1819–1898) német regényíró
FONTANE, THEODOR (1819–1898) német regényíró
Minden szép ember gyenge, és az erősek uralkodnak rajtuk…
Tévelygések – tévedések. 5. f. – Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1956. 35. Rákosi Zoltán;
A gyengének le kell mondania arról, hogy az erőssel szembeszálljon, s ez az életben és a politikában egyaránt igaz: a hatalom uralkodik a jog felett.
Amit nem tehet meg a gyengébb erő, azt megteheti a tisztesség, a meggyőződés tisztasága és az érzület feddhetetlensége. Ennek a szembehelyezkedés joga, sőt több – kötelessége! De ki az, aki ilyen feddhetetlen?
I. m. 7. f. – Uo. 46.;
Az érzéseimnek nem parancsolhatok, és maga az a tény, hogy az ember szeret, egyszersmind a jogot is megadja rá, hogy szeressen, bárhogy csóválja is fejét a világ, és bármily rejtélyt emlegessen is.
I. m. 14. f. – Uo. 102.;
Ha szépet álmodik az ember, köszönje meg Istennek, és ne azt panaszolja, hogy véget ért az álom, és kezdődik újra a valóság.
I. m. 15. f. – Uo. 106.;
…a boldogtalan szerelemből még csak ki lehet gyógyulni a végin valahogy … de a boldogtalan életből, abból nem lehet kigyógyulni.
Stine, 10. f. – A német elbeszélés mesterei. Európa, Bp., 1957. II. köt. 290. Ákos Zoltán;
…nincs az állatvilág életének olyan bonyolult jelensége, amelynek meg ne találnók megfelelőjét a mi saját életünkben … nincs még egy olyan téveszménk, mint a homo fajtánk különlegességéről alkotott elképzelésünk.
I. m. 11. f. – Uo. 293.;
Ha az ősi vér fel nem frissül, [a család] akár el is temettetheti magát mindenestül, egész nemzetségével együtt. Márpedig a vérfrissítésnek két törvényes lehetősége van: egyik a nem törvényes viszony, a másik a rangon aluli házasság.
Uo. 298.;
Minden arisztokratatörténetben meg lehet figyelni, ez ismétlődik minden mágnáscsaládban: mennél szabadelvűbbek elméletben, annál tartózkodóbbak a gyakorlatban, s annál szűklátókörűbbek és aggályoskodóbbak, ha róluk magukról van. szó.
Uo. 299.;
Az egyenrangúság … törvényével is csak úgy vagyunk, mint minden más szabállyal: addig érvényes, ameddig kivétel elő nem fordul.
Uo. 301.;
…minden az ellentmondás törvényszerűsége szerint zajlik, és ez … egyszersmind a kiegyenlítődés törvénye is…
I. m. 12. f. – Uo. 307.;
…ahol a legnagyobb a veszély, ott van közel a segély.
Effie Briest. 13. f. – Szépirodalmi, Bp., 1956. 138. Vas István;
…aki szeret, azt viszont is szeretik.
I. m. 15. f. – Uo. 147.;
…a nők azok, akik mindjárt rendőrért kiáltanak, de törvényről tudni sem akarnak.
I. m. 16. f. – Uo. 157.;
Könnyelműség nélkül az egész élet nem ér egy kilőtt patront sem.
Uo. 158.;
…a gőg a bukás előhírnöke.
I. m. 20. f. – Uo. 204.;
…a férfiak mindig kutyábbak, mint gondolná az ember lánya.
I. m. 21. f. – Uo. 215.;
…a gyerekek a legjobb megfigyelők.
I. m. 23. f. – Uo. 237.;
[A házasságban] a szeretet sem mindig elég, de a becsülés aztán bizonyosan nem. A nőket voltaképpen bosszantja, ha valakit becsülniök kell; először bosszankodnak, aztán unatkoznak, végül már nevetnek.
I. m. 24. f. – Uo. 263.;
Nem muszáj boldognak lenni, még kevésbé lehet erre igényünk.
I. m. 27. f. – Uo. 290.;
Ha valamit élére állítunk, már túlozzuk is, és nevetségesek vagyunk. Semmi kétség. De hol kezdődik? Hot a határ?
I. m. 29. f. – Uo. 299.;
A bosszú nem szép dolog, de mégiscsak emberi, és megvan a maga természetes emberi joga.
Uo. 300.;
Mindaz, ami örömet okoz az embernek, időhöz és körülményekhez van kötve, s ami ma még boldogít bennünket, holnap már elveszti szemünkben az értékét.
Ha mérgelődés nélkül múlik el egy tizenkét órás napnak mind a hétszázhúsz perce, akkor már boldog napról beszélhetünk.
I. m. 35. f. – Uo. 352.
