TAINE, HIPPOLYTE (1828–1893) francia filozófus, történész
TAINE, HIPPOLYTE (1828–1893) francia filozófus, történész
…egy irodalmi munka nem egyszerű játéka a képzeletnek, nem elszigetelt szeszélye valamely izzó agynak, hanem a környező erkölcsök másolata, bizonyos szellemi állapot jele.
Az angol irodalom története. Bevezetés – MTA, 1880. I. köt. 1. Csiky Gergely;
…hagyjátok el az alkotmányok és gépezeteik, a vallások és rendszereik elméletét, és igyekezzetek az embereket műhelyeikben látni, hivatalaikban, rétjeiken, a saját egükkel, talajukkal, saját házaikkal, ruháikkal, műveltségökkel, lakomáikkal…
Uo. 5.;
Az ember, kénytelen lévén egyensúlyba helyezni magát a körülményekkel, oly vérmérsékletet és jellemet vesz föl, mely azoknak megfelel, s jelleme és vérmérséklete annál állandóbb lesz, minél számosabb ismétlés által hatott rá a külső benyomás, s minél régibb öröklés által ment át ivadékára.
Uo. 19.;
…a remekmű célja az, hogy világosabban és teljesebben tüntessen föl valamely lényeges vagy kiváló jellemvonást, mint azt a valódi tárgyak teszik.
Az eszmény a művészetben, 1. f. – Franklin, Bp., 1917. 3. Harrach József;
…az egyéni ízlések elégtelenségét más ízlések különböző volta egészíti ki; a balítéletek, egymás ellen küzdve, egyensúlyba helyezkednek, s ez a folytonos és kölcsönös kiegyenlítődés lassanként az igazsághoz közel álló végső véleményre vezet.
I. m. 2. f. – Uo. 15.;
A rokonság, mely a művészetet a tudományhoz fűzi, egyformán tisztessége mind a kettőnek; dicsősége a tudománynak, hogy a szépségnek ő nyújtja fő támaszait; és dicsősége a művészetnek, hogy legfönségesebb alkotásait az igazságra építi.
I. m. 1. § 1. f. – Uo. 21.;
…számtalan írásban, melyet egy-egy nap termel, az idő nevezetes pusztítást visz véghez, mert mindazokat a fölületes és kevésbé maradandó munkákat, melyek átmeneti jellemvonásokat fejeznek ki, egyszerűen megsemmisítjük.
I. m. 3. f. – Uo. 41.;
…változtassuk meg az ember állapotát és környezetét, s egészen ellentétes jellemvonásokat látunk benne; a parasztnak nevelt városi polgár egészen olyan lesz, mint a paraszt, és a városban nevelkedett paraszt olyan lesz, mint a polgár.
I. m. 4. f. – Uo. 52.;
…a művészet mindig lealacsonyodik, hogyha mellőzi azokat az eszközöket, amelyekkel valóban érdeklődést kelthet, és helyettük más művészettől kölcsönzi az eszközöket.
I. m. 5. f. – Uo. 58.;
A megélhetésről van tehát szó, és az egyénre nézve az életnek két fő iránya van: vagy megismer, vagy cselekszik…
I. m. 2. § 1. f. – Uo. 71.;
…két egyenlő munka között az, amelyik jótékony jellemvonást fejez ki, magasabb rendű annál, amely káros jellemvonást fejez ki.
I. m. 2. f. – Uo. 75.;
…a tökéletes művészet ezzel a két szóval határozható meg: összpontosítással kifejezni.
I. m. 3. § I. f. – Uo. 115.;
…ha azt akarjuk, hogy alkotásunk éljen is, mint a természetben. szükséges, hogy a részletek egészt alkossanak, és hogy a legkisebb elemnek legkisebb részecskéje is az egésznek szolgálatában álljon.
I. m. 2. f. – Uo. 121.;
Az embert olyan magasabb rendű élőlénynek tekinthetjük, amely filozófiákat és költeményeket hoz létre., úgy, mint ahogy a selyemhernyó gubót, a méhek pedig lépet.
Préface de „La Fontaine et ses Fables” Dupré, P.: Encyclopédie des Citations. Comité de Rédaction sous la présidence de Fernand Keller. Éditions de Trévise, Párizs, 1959. 2646. sz. Molnos Lipót.
