TURGENYEV, IVAN SZERGEJEVICS (1818–1883) orosz elbeszélő

Full text search

TURGENYEV, IVAN SZERGEJEVICS (1818–1883) orosz elbeszélő
Vannak elérzékenyítő helyzetek, melyekből mégis szeret minél előbb kikerülni az ember.
Apák és fiúk. 5. f. – Új Magyar Könyvkiadó, Bp. 1954. 21. Áprili Lajos;
A nihilista olyan ember, aki nem hajt fejet semmiféle tekintély előtt, aki nem fogad el hitre semmiféle princípiumot, bármilyen tisztelet bástyázza is körül.
Uo. 22.;
Az olyan ember, aki az egész életét feltette egy nő szerelmének a kártyájára, s amikor elütik a kártyáját, annyira elernyed, és úgy elhagyja magát, hogy mindenre alkalmatlanná válik, az olyan ember – nem férfi, hanem hím.
Mindenkinek önmagát kell nevelnie.
I. m. 7. f. – Uo. 30.;
Van-e varázslatosabb szépség a világon, mint egy szép, fiatal anya, akinek egy egészséges gyermek van a karján?
I. m. 8. f. – Uo. 33.;
A természet nem templom, hanem műhely, és az ember munkás benne.
I. m. 9. f. – Uo. 38.;
Az vezet a cselekvésben, amit hasznosnak ismerünk el… A mi korunkban a leghasznosabb a tagadás, tehát mi tagadunk.
I. m. 10. f. – Uo. 43.;
Rabolunk, mert erő vagyunk … és az erő nem ad számot arról, amit végez.
Uo. 46.;
Komolyan gondolják, hogy egy egész néppel elbánhatnak? Amint ön is tudja, egy kopejkás gyertyától égett le Moszkva.
Uo. 47.;
Elég egyetlen emberpéldány ahhoz, hogy valamennyiről véleményt formálhassunk. Az emberek olyanok, mint a fák az erdőn; nincs olyan botanikus, aki minden egyes nyírfával foglalkoznék.
I. m. 16. f. – 70.;
Az idő (jól tudja mindenki) néha repül, mint a madár, néha mászik, mint a féreg; de az ember akkor szokta legjobban érezni magát, ha észre sem veszi: gyorsan múlik-e vagy lassan.
I .m. 17. f. – Uo. 75.;
A közönségesnek a megjelenése sokszor hasznos tud lenni az életben, gyengíti a túlságosan felajzott húrok feszültségét, kijózanítja az elbizakodott vagy elragadtatott érzéseket azzal, hogy az ízetlenség közeli rokonságára emlékeztet.
I. m. 19. f. – Uo. 89.;
Kis fonalszálon függ minden egyes ember, akármelyik pillanatban megnyílhatik alatta a mélység, s ő még mindenféle kellemetlenségeket eszel ki magának, s így rontja el az életét.
…jobb, ha követ törsz az úton, mint ha megengeded, hogy egy nő, akár csak az ujjad hegyén is uralkodjék.
Uo. 92.;
Elvek egyáltalán nincsenek… De vannak érzések … én a tagadás híve vagyok, mert azt diktálják az érzéseim.
I. m. 21. f. – Uo. 107.;
Annak az embernek az érzésében, aki tudja és ki is mondja, hogy szegény, kell lennie valami különös és sajátságos büszkeségnek.
I. m. 25. f. – Uo. 139.;
…az embernek néha nem árt, ha üstökön ragadja s adott helyzetéből kirántja magát, mint a retket az ágyásból.
Uo. 142.;
…gondtalanul beszélgetnek, nevetgélnek az emberek a gőzhajón. is akárcsak a szárazföldön; de ha a legkisebb menetzavar, a rendtől eltérés legkisebb jele mutatkozik, rögtön kiül valamennyi arcra a különös riadalom, mely az állandó veszedelem állandó bevallásáról tanúskodik.
Uo. 144.;
Akármilyen szenvedélyes, bűnös lázadó volt is a szív, mely eltűnt a sírban, a halmán növő virágok nyugtalanság nélkül néznek reánk ártatlan szemükkel; nem csak az örök nyugalomról beszélnek nekünk, a „közömbös” természet nagy nyugalmáról; az örök megbékélésről és a véghetetlen életről is beszélnek.
I m. 28. f. (befejező sorok) – Uo. 166.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi