BURGESS, ANTHONY (1917–1993, angol író)
BURGESS, ANTHONY (1917–1993, angol író)
AZ ÖRDÖG KÍSÉRT A VILÁGBAN, befurakszik az ártatlan fiatalok testébe, és ebben a felnőttek a hibásak az örökös háborúikkal, meg bombáikkal, meg egyéb hülyeségeikkel.
A kormányzatnak elege volt az idejétmúlt büntetésvégrehajtási teóriákból. Összezárják a bűnözőket, és mi történik? A bűnözési hajlam valóságos koncentrátuma születik bűn és bűnhődés közepette. Hamarosan minden börtönkapacitásunkra szükségünk lehet a politikaiak számára.
Mert mi az Úr akarata? A jóságra szavazna az Úr vagy a jó választhatóságára? Nem jobb-e bizonyos értelemben az, aki a rosszat választja, mint az, akire rákényszerítik a jót?
Az az ember, aki többé nem választhat, megszűnik ember lenni.
Én nem vagyok pártos ember. Ott igyekszem taposni a gyalázatot, ahol érem. A pártnevek nekem semmit sem jelentenek. A szabadság hagyománya a legfontosabb. Az egyszerű emberek hagynák odaveszni, ó igen. A nyugodt életért eladnák a szabadságot.
Ha úgy tetszik, hiszek abban, hogy az Isten és a Sátán lehetőségek, de nem lehet előre megjósolni, sem pedig kizárni, hogy az Isten fog győzedelmeskedni a Sátán fölött.
… nem az orosz lélekkel van a baj; az állam az, ami rossz.
Még a törvénytelen erőszaknak is megvan a maga rituáléja és szabályrendszere.
Azt hiszem, én komikus regényeket próbálok meg írni az ember tragikus sorsáról.
Gépnarancs. Bp., 1990. Gy. Horváth László.
