HORN GYULA (1932–, politikus)

Full text search

HORN GYULA (1932–, politikus)
… nem az a fontos, hogy az ember magas vagy alacsony, az a lényeg, hogy földig érjen a lába.
A politika akár a gondolkodás, akár a cselekvés terén különleges, sajátos dolog, hiszen gyakran előfordul, hogy a szavaknak, más tapasztalatok megismerésének közvetlen hatásuk nemigen van. Viszont-ha sikerül ezek révén egy-egy gondolatot elültetni, lassan formálni a szemléletet, a nézeteket, az előbb vagy utóbb, de mindenképpen elkerülhetetlenül hat a partnerre, átalakítva végül is az egész politikai szemléletet, s politikai cselekvésre sarkallhat.
Az elmélet legnagyobb tragédiája, amikor megpróbálják dogmává merevíteni s receptként alkalmazni a megváltozott valóságra.
Vallom, hogy az ember gondolkodását, habitusát és életfelfogását döntően befolyásolják a fiatalkor élményei, a szűkebb családi környezet, amelyben fölnövekedett. A jómódú, gazdag szülők gyermeke igazából képtelen megérteni a nyomorgókat, másként látja az őt körülvevő világot, aligha érzékeli a társadalmi igazságtalanságokat.
… a jó politika alapszabálya: elkerülni a propagandában azt, amit a politikában el akarsz érni.
Ha valaki egyszer belekóstolt az igazi politikába, … sohasem tud megszabadulni tőle.
… korunkban az igazságos háború kifejezés elvesztette az értelmét.
… a többórás értekezletek merénylettel érnek fel az emberiség ellen. Ennél galádabb dolog talán csak a díszvacsorák rendezése lehet.
… a női vezetők sokkal gondosabban, precízebben végezték munkájukat, mint férfitársaik, s nem helytálló, hogy a nők általában sokat beszélnek. Embere válogatja, de a legtöbb nő, akivel együtt dolgoztam, velősebben fogalmazta a mondandóját, mint férfikollégái…
A kreativitás képességét tartom a legtöbbre, különösen a kis országok képviselőinek esetében. A magyarságra általában érvényes a magas szintű alkotóképesség. Ezt tanúsítja a világhírű tudósok, gazdasági vezetők, művészek, sportolók nagy száma, miként az is, hogy jártamban-keltemben szinte mindenütt nagy elismeréssel beszéltek a magyar munkások képességeiről. Tapasztalati meggyőződésem az is, hogy a kis országok jobban érzékelik a politikai árnyalatokat, finomságokat, mint a nagyhatalmak, mert ez utóbbiak túlságosan magasból szemlélik a világ dolgait.
… határozott jogunk, hogy felhívjuk a szomszédok figyelmét arra, ami elfogadhatatlan, vagyis a nemzeti kisebbség erőszakos beolvasztására, a magyarsággal való bánásmód nem lehet csupán belügye a szomszédoknak…
A bajok nem azért vannak, mert beszélnek vagy írnak róluk, hanem mert elhallgatják őket.
Meggyőződésem szerint a demokrácia legnagyobb ellensége az a politika, amely el akarja hallgattatni a tömegmédiát.
… figyelmen kívül hagytuk a nyugati világnak a demokrácia évszázados építése során szerzett tapasztalatait, pedig ezek az általános emberi értékeket képviselik, ezért most már követendő példaként igyekszünk mindezt figyelembe venni mind a bel-, mind a külpolitikában.
Soha egyetlen nagyhatalom nem akadt a XX. században, amely érdemben támogatta volna Magyarországot, ellenkezőleg: a hatalmi alkudozások játékszerének tekintették az országot.
… elképzelhetetlen az egységes Európa kettéosztott Németországgal.
… nem szabad a világháborús élmények alapján a mai világot s benne a mai német generációt megítélni.
… az egyik legnagyobb bűn embertársainkkal szemben, ha előítéletek és a „kincstári” propaganda alapján alakítjuk ki véleményünket másokról.
… a sztálini politikai modellt nem lehet megreformálni, toldozni-foldozni; úgy, ahogy van, félre kell söpörni, mert minden ízében haladásellenes és antihumánus.
… számomra nem létezik szocialista vagy polgári demokrácia, mert a demokrácia megléte nem a minősítéstől függ. A szocialistának nevezett demokrácia arra szolgált, hogy elleplezze annak hiányát, elutasítsa az emberiség évezredes küzdelmében kivívott demokráciát …
… ha az ember tűzbe akar menni, akkor ne csak a füstöt szagolgassa.
… a kisebbségi politikában minden területen a nemzetiségek igényeinek a kielégítéséből kell kiindulnunk, azonos jogokat biztosítva számukra a túlsúlyban levő nemzettel.
Cölöpök. Bp., 1991.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi