Balaton tó. Más néven Platten See. Felülete 591 /Cholnoky szerint/ ill. 598,2 km, a Kis Balaton mocsárvidéke nélkül. Hossza 70, …
Balaton tó. Más néven Platten See. Felülete 591 /Cholnoky szerint/ ill. 598,2 km, a Kis Balaton mocsárvidéke nélkül. Hossza 70, közeges széléssége 8 km, 104,5 m-es tengerszintfeletti magassággal. Parthossza kb. 200 km. Középeurópa legnagyobb felületű tava. Édes vizét főleg a Zala folyó táplálja, feleslegét pedig a Sió vezeti le a Duna folyamba. Legmélyebb Tihany és Kőröshegy között /11,5 m/. Már a rómaiak szabályozták /siófoki zsilipromok/; neve ekkor - a Fertő tóra is alkalmazva - Peiso v. Pejsa v. Pelso volt. A Balaton elnevezés a magyar honfoglaláskor itt élő szlávok ajkán „Bltn” mocsár, ill. sekély tó jelentőségű szóból ferdült a mássalhangzótorlódást nem türő magyar nyelven „Balaton”-ra. Környező helységei: Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatonederics, Meszesgyörök, Égenföld, Zalavár, Szigliget, Tördemic, Badacsonytomaj, Salföld, Balatonrendes, Kővágóörs, Szepezd, Zánka, Akali, Balatonudvari, Örvényes, Aszófő, Tihany, Balatonfüred, Arács, Csopak, Balatonktövesd, Paloznak, Alsóörs /Zala vm.-ben/; Vörös-berény, Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Siófok /Veszprém vm.-ben/; Kiliti, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Őszöd, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatontboglár, Balatoncsehi, Orda, Fonyód, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Vörs /Somogy vm.-ben/. A XVIII.sz. második felében földesurai a tó lecsapolására készíttettek terveket! /Ezeket anyagi meggondolásokból vetették el./ 1847. óta hajóforgalommal. A nemis oly távoli századokban szép erdőségek majd, szőlőligetek e tó romantikus partjáig húzódtak le. Évszázadunk derekától kezdve meghitt környezetét, báját, hangulatát üzleti érdekekből felszámolják.
