Bereg vármegye. A magyarok 895. őszén /?/ a vereckei hágón át e vidéken keresztül szállják meg a déli sik térségeket, és hajtják …
Bereg vármegye. A magyarok 895. őszén /?/ a vereckei hágón át e vidéken keresztül szállják meg a déli sik térségeket, és hajtják végre a honfoglalást, majd felépítik Munkácsot. Váráról a Borsova vm. nevet vette kezdetben fel, s azt csak 1621-ben cserélte át a Bereg vm. névre. E név eredetileg a Silva Beregh erdőséget jelentette 1205 körül. 1214-ben a terület már szervezett adminisztrációval rendelkezett; 1233-ban a zsidókat rendszabályozó orsz. konzisztóriummal. 1271-től ismert fóispánokkal. 1308 után a vm. szh.-e Munkács vára lesz. - 1723-ban változatlanul tovább működött; 1785-1790 között - Ugocsa vm. bekebelezésével - a VI. Munkácsi ker.-ben; 1849-1860 között átm. ismét + Ugocsa vm. - majd helyreállt az eredeti állapot; 1920. jún. 4-én /az 1921:XXXIII. tc.-kel/ döntő északi része CSZ-hoz átcs. - ei. az 1923:XXXV. tc.-kel Szatmár-Ugocsa és Bereg kee. vm.-ét hozták létre; a MO-ban hagyott déli vm.-részek beolvasztásával /szh. Mátészalka/. 1938. nov. 2. - 1944 között az egész vm. MO-on /szh. - az 1918-ig volt állapot szerint - Beregszász/; közben 1919. márc. 15.-1944 között északi nagyobbik felében kialakitották a KAK-beregi közig. kirend.-et /Munkács szh.-lyel/; majd 1944-től az 1920-ban elcsatolt részek a SzU-hoz átcs. Végl. helyneveit 1904. nov. 23-án - a 84403-IIc BM sz. rd.-tel - állapították meg./
