EGER

Full text search

Ö EGER. Heves vm. rt. város, jszh. 240700VII., 10760 kh, 28052 m. /Agria, Erlau, Jager; + Felsőnémet + Hatvan + Maklári külváros + Egervára + Minaret + Gyógyfürdő + Szőllőske + Kertészsor./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. + Vmh. Tihamér + Vmh. Egervár 124. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes Heves vm. + Borsod vm. egri j.-a + Nógrád vm. nógrádi és Sziráki j.-ai területére/; Katonai Helyőrség /csk. 60. gye.-törzs/; 3.sz Felmérési Felügyelőség /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./ ; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Vincellériskola /mk. 1897/; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Méhészeti szaktanító /mk./; Közúti Területi Felügyelőség /mk. Heves, Bars, Hont, Nógrád s Gömör és Kishont vm.-ék területére illetékességgel/; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1890/; Siketnémák Intézete /1901/; Csillagvizsgáló /1786/.
          Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat főügynöksége; Agrár Takarékpénztár /1909/; Dobó István Nyomda Rt.; Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. /1930/; Egri Kereskedelmi Rt. /1912/; Egri Nyomda Rt. /1893/; Egri Takarékpénztár /1876/; Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1920/; Építőipar Rt. /1918/; Hevesmegyei Népbank Rt.; Hevesmegyei Takarékpénztár /1846/; Heves-Vármegyei Villamossági Rt. /1927/; Magyar Általános Hitelbank fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Városi Gyógyfürdő Rt. /1918/; Érseki Fürdővállalat; Erzsébetfürdő; Alsóegervölgyi Vízügyi Társulat; Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Rt. /1892/; Szőlőművelési Rt. /1896/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Hevesmegyei Hitelbank /1904/; Ipari OKH-szövetkezet; Gazdák OKH-szövetkezete; Dohánygyár; Vasalásgyár; Egri Gőztéglagyár; Egri Hengermalom; Városi Jéggyár; Városi Vízművek. Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi s egyházi/ szervek: Egri Ügyvédi Kamara /illetékes az egri s részben a szolnoki kir. tv.szék területére/; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; A Hevesmegyei és Egervidéki Nőegylet Árvaháza /1867/; Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet /1867/; Római Katolikus Nőképezde; Egri Érseki Nyomda /1756/; Római katolikus érsekség /XI.sz./; Latin szert. Rkat. főegyházmegye /illetékes az egri érsekségre, a kassai, rozsnyói, szatmárnémeti és szepesi püspökségek területére/; Hittani intézet /1700/; Rkat. érseki Joglyceum /1740, 1874-től Jogakadémia/; Rkat. Cisztercita Főgimnázium /1689/; Rkat. főkápt. és főszt.szék; Rkat. papnevelde, tanító- s tanítónőképző; Angol kisasszonyok felsőbb leányiskolája /1828, 1874, ill. 1891/; Egri Dalkör; Lengyel menekülttábor /1939-1944/. */XI.sz.-i alapítású. Az 1095-1114.I.d.XXII.fej. szerint „…a tüzesvas- és forróvízpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki szh.-en…” /pl. Egerben/. 1203-ban Imre-király elhalálozásának helye. 1241-ben a mongol elpusztítja 1261-ben újraépítve Az egri székeskaptalant 1150-ben említik; 1200-ban a püspökségtől elkülönülnek. A XIII.sz.-ban létesül az Ágoston-rendi, a Ferencrendi és a Domonkosrendi kolostor. 1430-ban az Egervári prépostság alapítása, felújítása Kis Taly és Nova birtokával. 1442-ben husziták dúlják fel. 1468-ban orszgy. szính.-e. Püspöksége 1261-ből /?/ Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Külső-Szolnok, Hevesujvár, Bereg és Ugocsa területi illetékességű volt. Az 1498:XX.tc.3.§-ával az érsek egy hadibandérium állítására kötelezett; a 22.§ a káptalant 200 lovaskatona állítására kötelezte. 1514-ben a város porráég. 1552. szept. 1118. között vára az iszlám ostromának ellenáll. Az 1559: XXIII.tc. Eger várának erődítéséhez Heves, Borsod és Nógrád vm.-ék beosztva. Az 1567: XVII.tc.13.§ Heves és Borsod vm.-ket egészen, Nógrád vm.-nek csupán 2 kerületét osztotta be. A 27.§ szerint „…mint MO elsődleges védőbástyája elégséges katonai őrséggel való ellátása elrendelve.” Az 1569:XIX.tc.5.§-a idesorolta Heves, Borsod, Pest, külsó-Szolnok, Solt vm.-k s a káptalan 2 városa: Polgárdi és Szent-Margit /mindkettő Polgár/ közmunkaereje is ideirányítva. Az 1578:XXVII.tc. 6.§-a az egri káptalan jobbágyainak ingyenmunkájával megerősítve; Heves, Borsod, Pest, Külső-Szolnok és Zsolt vm.-k, valamint Polgárdi és Szent-Margita káptalani városok közmunkáit ide-beosztják. Az 1596:XXXIV.tc. megállapítja: „…minthogy e véghelynek a tartozékait a törökök és tatárok elpusztították, és jövedelmei a melyből a katonaőrséget fenntartották megcsökkentek, gondoskodásért a királyhoz fordulnak”. Viszont az 1597:XXIX.tc. álláspontja: „…A vár törököknek történt feladóit a király büntesse meg”. Eger vára ezután - 1596. okt. 13. - 1687. dec. 12. között - török kézen. A székeskáptalan és hiteles helye 1596-ban Kassára, 1606-ban Nagyszombatba menekült; 1687-ben visszavándorol. Hiteles helye még 1723-ig szünetel. Város és vára 1704. márc. 30. - 1710. nov. 29. között kuruc kézen. 1849. febr. 26-án honvédeink itt vonulnak fel a vesztes-kápolnai csatához. Az Eger-folyó jobbparti részei Heves, a balpartiak Borsod vm. területén épültek ki - az 1807: XXIX. s az 1812:V.tc.-ek végülis e területet egyesítették s a keleti város- és kt.-részeket /Szőllőske, Czegléd, Tihamér és Almagyar kt.-kel/ Borsod vm.-től Heves vm.-hez átkebelezték - mindvégig rt., majd 1928-tól megyei város /1785-1790 között sz.kir.v. /; 1961-től + Felnémet./

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi