Esztergom vármegye. Legkorábbi okl.-i ef.-ai 1156. és 1175. 1441-ben véres ütközet színhelye. 1526 után a vm.-t és várát érsek és…
Esztergom vármegye. Legkorábbi okl.-i ef.-ai 1156. és 1175. 1441-ben véres ütközet színhelye. 1526 után a vm.-t és várát érsek és káptalanja magára hagyta. 1543-1595, majd 1605-1683 között a terület török kéxen. Az 1685-i tát-i csata után az iszlám végleg el az egész vm.-ből. Új német jobbágybetelepítés 1691-ig: Dorog, Kirva, Leányvár, Nyergesújfalu, Piszke és Süttő. Az 1704-1711 közötti kuruc-labanc világot az egész vm. megsínylette. Vak Bottyán előbb császári tiszt, akinek itt birtokai voltak - Köbölkút, Kisujfalu, Kisgyarmat, Bény és Bátorkeszi - a rajta esett méltatlan sérelem miatt beállt kurucnak, és Muzsla, Kéménd, Párkány térségbeli váltott szállásairól a vm.-ét úgy pusztította akár a német v. a rác. Lásd még: Esztergom! 1723-ban már működött; 1785-1790 között Komárom vm.-vel egyesítve a II. Győri Kerületben; 1854-1860 között átm. kettéosztva: 1/ Délesztergom + Délkomárom = Esztergom me., 2/ Északesztergom + Északkomárom = Komárom me.; 1920. jún. 4-től /az 1921:XXXIII.tc.-kel a Duna-balparti északi járás CSZ-hoz elcsatolva; 1938. nov. 2. - 1944. szept. között átm. MO-on a teljes vm./; az 1923:XXXV.tc.-kel Komárom és Esztergom kee. vm. Végl. helyneveit 1907. febr. 7-én a 131168-IVa-1906 BM sz.rd. állapította meg.
