Magyarkanizsa
Magyarkanizsa. Bács vm. rt. város 051400–XIII., 35820 kh, 17018 m. /Kanisa, Kanisha, Magyar-Kis-Kanisa, Ó-Kanizsa, Kis-Kanisa, Stara Kanjiza, KANJIZA + VELABIT + NADRLJAN + SENCANSKI + TRESNJEVAC + OROM + TOTOVO SELO; + Adorján + Bugyi úti tt. + Bicskei úti tt. + Curija + Domonkos úti tt. + Fehér úti tt. + Felsőcsücsök + Hajóhid + Járásszél + Kisúti tt. + Mélykúti úti tt. + Mészáros úti tt. + Molnárúti tt. + Nagyúti tt. + Népkert + Orom + Oromhegyes + Paphalom + Piaci artézi kút + Tóth András-úti tt. + Zentai csücsök./ Pm.Td.; Vá. 275, 277 + Vmh. Adorján 275 + Vmh. Orom + Vmh. Völgyes 8. őrh. 277; Há. HGE: Községi Árvaház; Artézikut Üzemek /15 kúttal/; Magyarkanizsai Dohánygazdaság; Magyarkanizsai Első Gőzmalom és Gőzfürész Rt. /1909/; Magyarkanizsai Első Gőztégla és Cserépgyár Rt.; Magyarkanizsai Első Takarékpénztár /1869/; Magyarkanizsai Keresztény Népbank Rt. /1903/; Magyarkanizsa-Népkerti Gyógyfürdő Vállalat Rt.; Ó- és Török-Kanizsai Takarékpénztár /1870/; Ókanizsai Kölcsönös Tüzkárbiztosító Társaság mint Szövetkezet /1903/; Ókanizsai Önsegélyző Hitelszövetkezet; Nagykanizsai Szegényház és Aggápolda. */896-ban itt /Kenesna/ keltek át a honfoglaló magyarok a Tiszán /?/. A XIV.sz.-tól neve Kanizsa, majd az iszlám elpusztította. 1714 után a Tiszai Koronaterület központja /korábban Schönborn uradalom/. A HŐRV 1741 utáni polgárosításával Kanizsa mezőváros lett /1751-1886/, s a távozó szerbség helyébe ismét magyarok telepedtek. Ókanizsa néven 1751-ig a Tiszai HŐRV ksg.-e, majd a Tiszai-kamarai Kerületben; 1794 után - Korona-kerületre változott. Az 1790:VII.tc. Ó-Kanizsa néven a Tiszai Uradalomban említi a várost; 1908. márc. 12-től rt. város. 1941-1944 között átm. Velebit kt. neve Fogadjisten névre változott./
