Nagybánya
Nagybánya. Szatmár vm. rt. város 451200–IX., 36346 kh, 12877 m, r. /BAIA MARE + BLIDARI + ULMOASA, Baia mare, Baia-Mare, Nagy-Bánya; + Borpatak + Blidár bánya-tp. + Feketepatak + Kőbánya + Szilas + Ulmásza bánya-tp. + Fernezelypart + Zazarpart + Kolostor + Istvántorony /XIV.sz./ + Várbástya + Széchenyi-liget + Schönherr-ház + Veresviz + Kerszthegy./ Ph. /1828-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 169, 171, 368 + Nagybánya-Forgalmi-kitérő + Vmh. Nagybánya-Szénatér 169, 171. HGE : Bányakapitányság /mk./ ; Bányaigazgatóság /mk./; Kohóhivatal és Vegyelemző /mk./; Fémbeváltó Hivatal /mk./; Főerdőhivatal /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Állami Gyümölcsvédelmi, Gyümölcsvédekezési, Kisérleti Állomás /mk./; Adóhivatal /mk./; Állami Főgimnázium /mk.1887/; Pénzverőház /v. Mlincz a XVIII.sz.-ig/; Aurora Takarék- és Hitelintézet Rt. /1906/ Aurum Bánya Rt.; István Király Szállóbérlő Rt. /1910/; Kishitel- és Népbank Rt. /1929/; Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. fiókja; Nagybányai Gazdasági Bank Rt. /1929/; Nagybányai Gyümölcsértékesítési Rt. /1908/; Nagybányai Kereskedelmi Bank Rt. /1889/; Nagybányai Takarékpénztár /1890/; Nagybánya Városi Takarékpénztár /1868/; Ólom- és Cinkbánya Rt.; Phőnix Kénsav és Vegyitermékek Gyára Rt.; Szatmármegyei Takarékpénztár Rt. fiókja; Szatmárnémeti Kereskedelmi Bank Rt. fiókja; Szilágysági Szénbánya Rt.; Kosárkötő és Művirágkészítő Háziipari Üzem; Nagybányai Villamosmű; Nagybányai Téglagyár; Nagybányai Kapszulagyár; Gyümölcstermesztő Gazdaság; Városi Vízművek; Városi Csatornázási Művek: Teleki Társaság; Nagybányai Ipari OKH-szövetkezet; Nagybányai Festészeti Művésztelep v. Nagybányai Iskola festészeti irányzat; Mezey Elemér Iparművész Szőnyegszövő iskolája és telepe - fióktelep: Felsőbánya, Lendvay Színház; Agyag-, Bőr- Iparművészeti cikkek iskolája; Városi Múzeum; Minoritakolostor; Nagybányai Nőegyesület és Munkaháza. */Elnéptelenedett római bányatelep helyére 1142-ben svábokat telepítenek be. 1347-ben /Asszonypataka néven/ bányászati szabadalmakkal kiváltságolt város. Az 1514:VII-III.tc. által a kamarai jószágok közé sorolva. Miután várkastélyát lerontották, Közép-Szolnok vm. közmunkáit innen Szatmár várának erődítéséhez rendelték át /1567:XVII.tc.26.§/, 1514-től szabad kir. város; a XVII.sz.-tól bányahivatallal. /Lásd még: Kamarai jószágok és jövedelmek!/ Az 1723:XXXI.tc. a Tiszántúli Kerület th, jogú városai között sorolja fel. Az 1876:XX.tc. th.-i jogát megvonva sz. kir. rt. városként Szatmár vm. joghatóságába adja /1876:XXXIII.tc./. Közben átm. már 1850-1860 között is Szatmár me. jurisdictioja alatt állott. 1920 után a ROM kir.-sághoz elcsatolva /1940. szept. 7. - 1944. szept. között átm. MO adm.-ban/, majd a ROM-hoz visszacsatolva. Mindvégig j.-i szh. volt; 1908. szept, 26-án a nagybányai j.-ból Buság, Kissikárló, Szamosmonostor a szinérváraljai j.-ba átsorolva./
