Nagybecskerek
Nagybecskerek. Torontál vm. rt. város 531500–XVIIIb., 22896 kh, 26006 m; sze, n. /Becicherecul-Mare, Gross-Becskerek, Nagy-Becskerek, Petrovgrad, Veliki Beckerek, ZRENJANIN; + Alsómuzslya + Felsőmuzslya + Gradunlicza és Németnegyed + Oppova budzsák./ Ph. /1808-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 242, 252, 251 + Vá. Nagybecskerek-Gyártelep 251, 252 + Vá. Nagybecskerek-Sándorudvar 251, 252 + Nagybecskerek-Kitérő 250 + Vmh. Nagybecskerek-Vámház 250 + Nagybecskerek-Temesváriutca Vmh. 250 + Vmh. Nagybecskerek-Koronaszálloda 250 + Vmh. Nagybecskerek-Ferencjózseftér 250 + Vmh. Nagybecskerek-Németutca 250 + Vá. Nagybecskerek-Bégapart 250, 251, 252. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk, illetékesség: Torontál vm. nagybecskereki, törökbecsei, nagykikindai, párdányi, bánlaki, módosi, alibunári, pancsovai, antalfalvai j.-ok + Pancsova th. + Nagybecskerek rt. + Nagykikinda rt. városok területére/; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Béga Hajózási Kirendeltség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Cukorgyári Ellenőrzés /mk./; Jogügyi Igazgatóság és Kincstári Ügyészség /mk./; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1895/; Községi Közigazgatási /jegyzői/ Tanfolyam; Kincstári Ispánság. Gazdasági szervek: Délmagyarországi Cukoripar Rt. /1911/; Hidegviz, Belégzés és Savógyógyintézet mint Rt. /1878/; Ipar- és Kereskedelmi Bank Rt. /1909/; Kereskedelmi Rt. /1911/; Közgazdasági Bank mint Rt. /1903/; Nagybecskereki Népbank Rt. /1887/; Nagybecskereki Szerb Földmívelők Első Hitelszövetkezete; Nagybecskereki Takarék- és Előlegegylet Rt. /1878/; Nagybecskereki Takarékpénztár /1872/. Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Nagybecskereki Cukorgyárak Rt.; Nagybecskereki Szőnyeggyár Rt.; Nagybecskereki Téglagyár Rt.; Nagybecskereki Cserépgyárak; Nagybecskereki Gépgyárak; Nagybecskereki Gőzmalmok Rt.; Nagybecskereki Butorgyár; Nagybecskereki Sörgyár; Nagybecskereki Kötszövöttárugyár; Szerb Takarékpénztár Rt. /1907/; Torontáli Agrárbank Rt. /1908/; Torontál Vármegyei Takarék és Hitelbank /1867/; OKH-szövetkezet; az Osztrák-Magyar Monarchia Tisztviselő Egyletének 6. Takarék- és Előlegtársulati Hitelszövetkezete; Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi és egyházi/ szervek: Aradáczi Második Lecsapoló Társulat /1902/; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Városi Közkórház; Nagybecskereki Első Hullámtéri Rétlecsapoló Társulat /1893/; Nagybecskereki Tiszai Árvízvédelmi Társulat /1876/; Selyemgubóbeváltó Állomás és Raktár; Piarista szeretetház; Községi kat. Főgimnázium /1846/ és Árvaház; Városi Színház; Jótékonysági Egyesület; Becskereki Közművelődési Egylet; Kaszinó és Olvasókör; Városi Villamostelep; MÁV-Műhely; Sorger-féle Königsdorf-Albrechtsdorf és Giselenhaini Védgátakat Építő és Földmivelő Rt.; Városi Közvágóhid; Torontál-Vármegyei Háziipar-Egyesület. */Rómaiak-lakta vidéken létesült település, amely az 1331-i okl.-i említés szerint Civitas Becke. 1422-ben birtokoscsere. 1551-1698 között az iszlám népirtás pusztította el a várost és környékét. 1724-i nagyarányú spanyol-betelepítéssel népesedett újra be. 1769-ben mezővárosi privilégiumokat nyert. 1848. szept. 22-én szerb felkelők szállták meg, s Ürményháza falut elhamvasztották. 1849. ápr. 30-án ide honvédeink vonulnak be. Az 1876:XXXIII. tc.-kel Torontál vm. joghatósága alatt rt. város; Torontál vm. /és egyben j.-i/ szh. 1902. okt. 13-án kivált - a város határában még 1890-ben keletkezett 6795 kh kiterjedésű kincstári tp. - és Felsőmuzslya néven külön ksg.-gé alakult a vm. nagybecskereki j.-ában. 1920 után a SHS-kir.-sághoz elcsatolva. 1941. máj. - 1944. okt. között id. német katonai p.-ság alatt. Majd JUG része./
