Udvarhely Vármegye. Erdélyben /Lásd ott is!/, a Székelyek Földjén /Lásd ott is!/ a XV.sz.-ban már szervezetten működtek a székely…
Udvarhely Vármegye. Erdélyben /Lásd ott is!/, a Székelyek Földjén /Lásd ott is!/ a XV.sz.-ban már szervezetten működtek a székely székek. Udvarhely széke valamennyi között az első volt és felettük állott. E szék főhelyén tartották a székely nemzet gyüléseit. Nevezetesek az 1357, 1505. éviek, s kiemelkedik az 155-i, amelyen ősi törvényeiket gyüjtötték volt egybe. Az 1876:XXXIII.tc. /1.§.b. bek./ Udvarhely Széket, Keresztur és Bardóc széket, Gyergyó fiók- és Kászon fiuszéket az ei.szervezett Udvarhely vm.-be kebelezte. Területét pontosan az 1877:I.tc.2.§-e állapította meg; eszerint:/a. pont./ az egész volt Udvarhelyszék, kivévén Telegdi-Baczon ksg-et, - e ksg. az ei. szervezett Háromszék vm.-be kebelezve át; /b. pont./ Székelyudvarhely és /c. pont./ Oláhfalu korábbi kiváltságos mezővárosok; előbbi rt. városként; /d. pont./ a volt Küküllő vm.-ből Oláh-Hidegkut, Oláh-Andrásfalva; a volt Felső-Fehér vm.-ből Felek, Szederjes, Petek és Felső-Rákos; a volt Segesvár-székből Bene /v. Méhburg/ és Erked; a volt Kőhalom-székből Darócz és Zsombor /ez utóbbi a volt Felső-Fehér vm.-ben feküdt részével együtt. E közig. reformmal a terület valamennyi külön kiváltsága a multé lett. 2938 km kiterjedésű területén 1910-ben jelen volt 124 ezer lakosából 118 ezer magyar, 3 ezer román. Ksg.-ek száma 136. Az 1921:XXXIII.tc. 1920. jún. 4-i hatállyal a ROM kir.-sághoz való elcsatolását tv.-be iktatta. 1940. szept. 13. - 1944. szept. között átm. MO adm.-jában, majd a ROM kir.-sághoz visszacsatolva. - Hiv. magyar helyneveit ez Orsz. Községi Törzskv.-Biz. 1905-ben állapította meg /1905-92986 BM sz.rd.-tel/.
