Békés megye
Békés megye
Bevezetés
A térképek elsősorban az ember térbeli tájékozódásának segédeszközei voltak hajdanán és azok napjainkban is. Emellett számos más célra is használták és használják a színes „földabroszokat,” legyenek azok kéziratosak vagy különféle technikákkal nyomtatottak.
Magyarországon az egész országra kiterjedő térképészeti munkálatok II. József uralkodása alatt indultak meg. A katonai célból végzett felmérések 1782-ben, a földadó kivetése céljából végrehajtott térképezések 1786-ban kezdődtek. Ez utóbbi munkálatok eredményeként készültek el az első kataszteri térképek, amelyek a birtokviszonyok és változások nyilvántartását (amely mindig is alapvető érdeke volt az államhatalomnak) tették lehetővé. Mivel a földadó (telekadó) a nemességet is érintette volna, hatalmas felháborodást szült köreikben. Rövid időn belül komoly ellenállás bontakozott ki a felmérési munkálatokkal szemben, melyek az uralkodó halálával véget is értek, sőt több vármegyében egyszerűen elégették a térképezés dokumentumait.
Csaknem száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tőkés fejlődés útján megindult magyar mezőgazdaság polgári tulajdonviszonyainak pontos számontartásához nélkülözhetetlenné váljon a térképes nyilvántartás. A 19. századi kataszteri felmérések az 1850-es években kezdődtek meg az ország nyugati megyéiben.
A jelenlegi Békés megye területét (amely a történeti Békés megyén kívül magában foglalja az egykori Csanád, Bihar és Arad vármegyék egyes részeit, valamint a Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéktől átcsatolt településeket) 1882 és 1887 között térképezték fel. A munkálatokat végző mérnökök és segítőik egységes szempontok alapján mérték fel a rájuk kiosztott területeket. A települések belterületein a lakóházak házszámmal megjelölt ábrázolása mellett feltűnnek a jelentős középületek, a községképet alapvetően meghatározó templomok, malmok, temetők, esetenként községházák, iskolák. Külön figyelmet fordítottak a korabeli gémeskutak, árkok, csatornák, agyag- és homokgödrök (-vermek) térképre vitelére. A hagyományos gazdálkodás község közeli színterei voltak az epres-, káposztás- és szőlőskertek, a kenderföldek, a faiskolák. Ezeket mind megörökítették a kataszteri szelvényeken, csakúgy, mint a külterületi szántókat, legelőket, kaszálókat, szérűs- és szénáskerteket, majorságokat, dűlőket. Nem maradt el a természeti adottságok: a térszíni formák és a vízrajzi állapotok (vízfolyások, vízállások, mocsarak stb.) ábrázolása sem.
A kataszteri lapokat birtokviszonyok megállapításához, rögzítéséhez, másolatait birtoktérképek, birtokmegosztási, területrendezési, parcellázási és mezőgazdasági térképek készítésénél alaptérképként használták.
A 19. század második felének földtulajdonviszonyait, természetföldrajzi állapotát, gazdasági objektumait, közigazgatási viszonyait, a belterületek korabeli állapotát (beltelkek, házszámok, utcanevek, templomok, temetők stb.) tanulmányozhatják az érdeklődők ezeken a térképlapokon.
A kataszteri térképek kiváló forrásként szolgálnak agrár- és településtörténeti, néprajzi, földrajzi, régészeti, nyelvtörténeti, valamint hely- és családtörténeti kutatások számára.
Érdeklődésre tarthat számot a korabeli kúthálózat (gémeskutak) ábrázolása, amely a felszín alatti vízkészlet elhelyezkedésére utal. Békés megye csaknem ötven településének (ma összesen 75 város és község található a megyében) kataszteri lapjait őrzi a levéltár. A térképgyűjteményből mintegy 1900 darab 66 cm×52 cm-es színes birtokvázlat (7600 darab 33 cm×26 cm nagyságú lap) feldolgozása történt meg. A hiányzó szelvények pótlását a Békés megyei földhivatalok (587 szelvény), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (271 szelvény) és a Magyar Országos Levéltár (232 szelvény) tették lehetővé. Így csaknem tízezer szelvény digitalizálására került sor.
A térképekhez a levéltár munkatársai által készített részletes adatbázis tartozik. Az adatbázis kialakításánál a következő térképi információk kaptak hangsúlyt: dűlők, természetföldrajzi, gazdasági, kultúrtörténeti és közigazgatási objektumok nevei. A névanyag koordinátáinak rögzítése minden település esetében északról dél felé, ezen belül nyugatról kelet felé történt. A kataszteri szelvényeken való tájékozódást keresőprogram könnyíti és gyorsítja meg.
Az 1880-as években lezajlott kataszteri térképezést követően számos területi változás zajlott le Magyarország, Békés megye és a megye települései történetében. Itt húzódik a trianoni határ egy szakasza. A csonkán maradt Arad, Csanád, Bihar megye részben vagy teljes egészében Békés megye közigazgatási fennhatósága alá került.
A térképek tanulmányozói számára fel fog tűnni, hogy egyes települések esetében vegyes képet mutatnak a szelvények, különböző időben, méretben és színezettséggel (de azonos méretarányban) készült lapok kerültek összeillesztésre. Ezt a (megkérdőjelezhető) megoldást azért választottuk, hogy lehetőség szerint a legtöbb információt biztosítsuk az érdeklődők számára. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a korabeli állapotokat tükröző térképek néhány esetben túlnyúlnak a jelenlegi országhatáron. Végül sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a széles körű térképfeltárás ellenére maradtak „fekete foltok” a megyetérképen.
A kataszteri szelvények digitalizálását (speciális szkennerrel, 300 dpi, true colour beállítással, TIFF formátumban), összeillesztését és georeferálását, az adatbázis hozzácsatolását az Arcanum Adatbázis Kft. végezte el. A feldolgozás szervesen illeszkedik az önkormányzati levéltárak digitális formában is hozzáférhető kataszteri térkép- és adatbázisához.
A térképekkel végzett munkálatokat, az adatbázis és a DVD elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az alábbiakban közöljük az egyes településekhez tartozó kataszteri térképek készítésének évét és a szelvények őrzési helyét.
Rövidítések:
Békés Megyei Levéltár = BéML
Földmérési és Távérzékelési Intézet = FÖMI
Magyar Országos Levéltár = MOL
Békés Megyei Levéltár = BéML
Földmérési és Távérzékelési Intézet = FÖMI
Magyar Országos Levéltár = MOL
1. Almáskamarás (1885): BéML
2. Battonya (1917): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
3. Békés (1883): BéML, MOL
4. Békéscsaba (1883): BéML
5. Békéssámson (1882): BéML
6. Békésszentandrás (1910): Földhivatal-Szarvas, FÖMI
7. Bélmegyer: lásd Békés, Körösladány, Vésztő; 1946-tól önálló község
8. Biharugra (1885): BéML
9. Bucsa: lásd Füzesgyarmat; 1941-től önálló község
10. Csabacsűd (1923-ig Békésszentandrás, 1883): BéML
11. Csabaszabadi: lásd Békéscsaba; 1993-tól önálló község
12. Csanádapáca (1882): BéML
13. Csárdaszállás: lásd Köröstarcsa, Mezőberény; 1952-től önálló község
14. Csorvás (1883): BéML, MOL
15. Dévaványa (1883, 1909, 1911): BéML, Földhivatal-Szarvas, Gyomaendrődi Kirendeltség
16. Doboz (1884): MOL
17. Dobozmegyer (Doboz adóközsége, 1927-től Dobozmegyer néven önálló község, 1929-től Mezőmegyer, 1973-tól Békéscsabához tartozik; év nélkül)
18. Dombegyház (1914): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
19. Dombiratos (1882): BéML
20. Ecsegfalva: lásd Dévaványa; 1950-től önálló község
21. Elek (1885): BéML
22. Elek / Eperjes (Eperjes és Kakucspuszta, 1885; Eperjespuszta 1973-tól Pusztaottlakához, Kakucspuszta 1946-tól Kétegyházához tartozik): BéML
23. Endrőd (1883); 1982-től Gyomaendrőd: BéML
24. Füzesgyarmat (1885): Földhivatal-Szeghalom, BéML
25. Gádoros: hiányzik
26. Gerendás: lásd Békéscsaba; 1923-tól önálló község
27. Geszt (1884): BéML, Földhivatal-Gyula
28. Gyoma (1883); 1982-től Gyomaendrőd: BéML, FÖMI
29. Gyomaendrőd: lásd Endrőd és Gyoma
30. Gyula (1887): MOL, BéML
31. Gyula-Eperjes (Eperjespuszta, 1887): MOL, BéML
32. Gyulavári: 1977-től Gyulához tartozik (1884): Földhivatal-Gyula, MOL
33. Hunya: lásd Endrőd; 1941-től Endrődszentlászló, 1947-től Hunya néven önálló község
34. Kamut: lásd Békés; 1950-től önálló község
35. Kardos: lásd Szarvas; 1969-től önálló község
36. Kardoskút: hiányzik
37. Kaszaper (1882): BéML
38. Kertészsziget: lásd Füzesgyarmat, Dévaványa; 1952-től önálló község
39. Kevermes (1916): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
40. Kétegyháza (1884): BéML, MOL
41. Kétsoprony: lásd Békés, Békéscsaba, Kondoros; 1952-től önálló község
42. Kisdombegyház: lásd Dombegyház; 1946-tól önálló község
43. Kisiratos: a kataszteri felmérés idején: Csanád megye, Battonyai járás (1882); jelenleg: Dorobonti, Románia: BéML
44. Kondoros (1910): FÖMI
45. Körösladány (1885): MOL, Földhivatal-Szeghalom
46. Körösnagyharsány (1887): MOL
47. Körösnagyharsány-Tamásipuszta: jelenleg Románia (1887): MOL, BéML
48. Köröstarcsa (1885): BéML
49. Körösújfalu: a felmérés idején Vésztőhöz tartozott (1885): Földhivatal-Szeghalom
50. Kötegyán (1884): BéML
51. Kunágota (1882): BéML
52. Lőkösháza: lásd Elek I.; 1949-től önálló község
53. Magyarbánhegyes (1882): BéML
54. Magyardombegyház (1914): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
55. Medgyesbodzás (1885): BéML
56. Medgyesegyháza (1896): BéML
57. Méhkerék (1884): BéML
58. Mezőberény (1883): BéML
59. Mezőgyán (1884): BéML
60. Mezőhegyes (1883): FÖMI
61. Mezőkovácsháza (1913): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
62. Murony: lásd Békés; 1949-től Békésföldvár, 1950-től Murony néven önálló község
63. Nagybánhegyes 1909-ig Tótbánhegyes (1882): BéML
64. Nagykamarás (1885): BéML
65. Nagykopáncs 1977-tól Tótkomlóshoz tartozik (1906): BéML
66. Nagyszénás (1883, 1944): MOL, Földhivatal-Orosháza
67. Okány (1885): BéML
68. Orosháza (1882): BéML, MOL
69. Orosháza-Kiscsákó (1883): BéML
70. Ó-és Újkígyós (Ókígyós 1950-től Szabadkígyós néven önálló község, 1883, 1911): BéML, FÖMI
71. Örménykút: lásd Szarvas; 1952-től önálló község
72. Pusztaföldvár (1883): BéML
73. Pusztaottlaka: hiányzik
74. Pusztaszőlős: Tótkomlós adóközsége volt, jelenleg is Tótkomlóshoz tartozik (1882): BéML
75. Reformátuskovácsháza: 1969-től Mezőkovácsházához tartozik (1882): BéML
76. Sarkad (1884): BéML
77. Sarkadkeresztúr (1884): BéML
78. Szabadkígyós: lásd Ó- és Újkígyós
79. Szarvas (1883, 1916): BéML, FÖMI
80. Szeghalom (1885): FÖMI
81. Szentetornya (Szabadszenttornya, Ballaszenttornya; 1902-től Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya Szentetornya néven egyesül, 1946-ban Orosházához csatolják (1883): BéML
82. Tarhos: lásd Békés; 1954-től önálló község
83. Telekgerendás: lásd Békéscsaba; 1952-től önálló község
84. Tótkomlós (1884); lásd még Pusztaszőlőst: BéML, MOL
85. Újkígyós: lásd Ó- és Újkígyós
86. Újszalonta: hiányzik
87. Végegyháza, 1892-ig Tótkovácsháza (1882): BéML
88. Vésztő (1885): BéML, FÖMI
89. Zsadány (1885, 1913): BéML
Almáskamarás
Battonya
Bélmegyer lásd Békés, Körösladány, Vésztő
Békés
Békéscsaba
Békéssámson
Békésszentandrás
Biharugra
Bucsa lásd Füzesgyarmat
Csabacsüd
Csanádapáca
Csorvás
Dévaványa
Doboz
Dobozmegyer / Mezőmegyer
Dombegyház
Dombiratos
Ecsegfalva lásd Dévaványa
Elek
Elek / Eperjes
Endrőd
Füzesgyarmat
Gerendás lásd Békéscsaba
Geszt
Gyoma
Gyula
Gyula-Eperjes
Gyulavári
Hunya lásd Endrőd
Kamut lásd Békés
Kardos lásd Szarvas
Kaszaper
Kertészsziget lásd Füzesgyarmat, Dévaványa
Kétegyháza
Kétsoprony lásd Békés, Békéscsaba, Kondoros
Kevermes
Kisdombegyház lásd Dombegyház
Kisiratos
Kondoros
Körösladány
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány-Tamási-puszta
Köröstarcsa
Körösújfalu
Kötegyán
Kunágota
Lökösháza lásd Elek I.
Magyarbánhegyes
Magyardombegyház
Medgyesbodzás
Medgyesegyháza
Méhkerék
Mezőberény
Mezőgyán
Mezőhegyes
Mezőkovácsháza
Nagybánhegyes (Tótbánhegyes)
Nagykamarás
Nagykopáncs
Nagyszénás
Ó- és Újkígyós
Okány
Orosháza
Orosháza-Kiscsákó
Örménykút lásd Szarvas
Pusztaföldvár
Pusztaszőlős
Reformátuskovácsháza
Sarkad
Sarkadkeresztúr
Szabadkígyós lásd Ó- és Újkígyós
Szarvas
Szeghalom
Szentetornya
Tarhos lásd Békés
Telekgerendás lásd Békéscsaba
Tótkomlós
Újkígyós lásd Ó- és Újkígyós
Végegyháza
Vésztő
Zsadány
