Győr
Győr
thj. város 700500–VI., 9464 kh, 44300 m. /Arrabona, Jaurinum, Raab; + Belváros + Ferdinándváros + Győrszabadhegy + Győrsziget + Jancsifalu + Jancsifalui csárda + Nádorváros + Pataháza + Révfalu + Sulyokvendéglő + Újváros + Városháza + Barosshid + Püspökvár + Káptalandomb + Sétatéri sziget + Kolostor + Megyeháza + Gyaloghid 1910-ig + Jézsuita, majd Bencés-rendház 1667 + Régi Városház 1562 + Apáturház + Mártony-kioszk + Ferencváros 1820 + Nádorváros 1271 + Györsziget 1567 + Vásártérszer. + Bisinger-park + Héderváry v. Szentháromság-kápolna 1404 + Vármegyeháza, korábban 1618-től Ferencrendi templom és zárda + Karmelita rendház 1721-1725./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 21, 22, 64, 406 + Vá. Győrszabadhegy 22, 406; Há. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészitő Kerület /csk. - illetékes Győr vm. + Veszprém vm. + Győr thj. + Pápa rt. + Veszprém rt. városok területére/; Katonai Helyőrség /csk. 26 Gye-törzs/; Szentháromság Városi Közkórház; Fémbeváltó Hivatal /mk./; 18. számu Felmérési Felügyelőség /mk./; Erdőfelügyelőség /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk. Győr és Moson vm.-ék területére kiterjedő illetékességgel/; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Selyemfonóda /mk./; Selyemtenyésztési Felügyelőség /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Fővámhivatal /mk./; Dohányáruraktár /mk./ Állami Főreáliskola /mk. 1852/; Állami Felsőbb Leányiskola /mk. 1908/; Állami Elemi Iskolai Tanítónőképző /mk. 1875/; Felsőkereskedelmi Iskola /államsegélyes városi 1897/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1891/; Zeneiskola /1846/; Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat vezérügynöksége; Back Herman Győri Hengermalma /1910/; Benes Testvérek Vegyészeti Gyára Rt.; Bőrdiszműipar Rt. /1906/; Cardo Faipari és Butorkereskedelmi Rt. /1923/; Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. fiókja; Dunántúli Gőzeke és Bérszántó Rt. /1910/; Dunántúli Sertéshizlaló Húsipari és Mezőgazdasági Rt.; Egyesült Wernstadti és Győri Textilipari Rt.; Fejes László Kereskedelmi és Gazdasági Rt.; Grab-féle Textilipar Rt. /1923/; Győri Általános Takarékpénztár /1904/; Győri Élelmiszeripari Rt. /1942/; Győri Első Takarékpénztár /1844/; Győri Fésüsfonó Rt. /1940/; Győri Gyapjufonó-, Szövő-, Festő- és Kikészítő Rt. /1929/; Győri Hengermalom Rt. /1910/; Győri Ipartelepek Rt.; Győri Lloyd Rt.; Győri Munkásház Rt.; Győri Munkásházépítő Rt.; Győri Olajgyár Meller Ignác és Társai Rt. /1909/; Győri Szeszgyár és Finomító Rt. /1884/; Győri Textilművek Rt. gyártelepe; Győr Városi és Vármegyei Takarékpénztár /1871/; Győrvidéki Fakereskedelmi Rt., Hellas Rt. /1929/; Kisbér-füzitői Gyári Rt. /1890/; Koestlin L. és Társai Rt. /1931/; Magyar Általános Hitelbank /1867/ fiókja; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Csipkegyár Rt. /1911/; Magyar Fémdobozművek Rt. /1920/; Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Magyar Textilipar Rt. /1928/; Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. /1896/; Olaj-Művek Rt. - Kohn Adolf és Társa /1910/; Országos Raktárházak Rt. közraktárai; Országos Villamosművek Rt. /1913/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Pesti Magyar-Kereskedelmi Bank fiókja; Rábaszabályzó Társulat, Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. gyártelepe; Szabó Samu Szabadalmazott Takaréktüzhely- és Lakatosárugyár Rt. /1911/; Szabó Samu Takaréktüzhely-, Lakatosáru- és Rába Kályhagyár Rt. /1866/; Szigetmonostor, Szigetközi Ármentesítő Társulat /1892/; Zeiss Károly Rt.; Bőripari OKH-szövetkezet; Győr Városi és Megyei Önsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet; Győri Kereskedelmi és Hitelegylet mint Hitelszövetkezet; Győr Városi Kölcsön-, Segélyző Egylet, mint Hitelszövetkezet; Leon Szövőgyár Rt.; Taussig Gyár Rt.; Első Magyar Ágyugyár; Győri Optikai Gyár; Győri Gyujtógyár Rt.; Cukorka- és Bisquitgyár. Egyéb /társadalmi, érdekképviseleti, egyházi/ szervek: Karmelita szerzetes rend kolostora; Kereskedelmi és Iparkamara /1868/; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GyOSz 1901/ fiókja; Ügyvédi Kamara /illetékes a győri és komáromi kir. tv.-székek területére/; Zeneiskola; Győri Közkönyvtár; Evangélikus Árvaház; Római katolikus püspökség és hittani intézet /XI.sz. ill. 1688/; Bencés Főgimnázium /1625/; Elemi Iskolai Tanítóképző /1847/; Rkat. Fiuárvaház /1832/; Rkat. Leányárvaház /1872/; Orsolya szüzek. */Arrabona római municipium helyén épült Jaurinum /török torzneve Janik/, erőssége a IX.sz.-ban Szvatopluké. XI.sz.-elejei alapításu püspökséggel és székeskáptalannal /utóbbi később hiteles hely, Lásd ott is!/. XI.sz.-tól magyar püspöki szh. 1064. jan. 20-án Géza és Salamon békekötésének szính.-e. Az 1095-i 1114:I.d.XXII.fej. „…A tüzes vas és forróvíz próbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki székhelyeken…” /pl. Győrött/. 1242-ben elpusztul, de rövidesen újraépül, 1271-ben fényes győzelem a cseh királyon, a város polgársága kiváltságlevelet nyer, árumegállítási joggal. Az 1498:III-LXIV.tc. „A győri püspök és szentmártoni apát mutassák fel a pecsétlőpénzekre vonatkozó jogaikat..” Az 1498:XX.tc.8.§-ával a püspök 200 lovaskatona állítására kötelezett. Győr vára erődítési munkálataihoz az 1556:X.tc.2.§-a Győr, Mosony és Pozsony vm.-k közmunkáit rendeli; az 1567:XVIII.tc.8.§-a már csak Győr és Mosony vm. -ket. „Pozsony vm. fel nem osztandó, hanem mindenképpen egészen és teljesen Győrhöz szolgáljon”, továbbá Győr vm. is ide beosztva /1569:XIX.tc.14.§/. „..Pozsony, Győr és Moson vm.-k egészen ide beosztva, de ha Újváron valami nagyobb erődítéshez kezdenek, akkor Pozsony vm.-nek a Dunán innen fekvő része Újvárhoz dolgozzák…” /1578:XXVII.tc.23.§/. 1594-ben a császári várparancsnok árulása folytán vára török kézre jut; 1598. márc. 28-29-én viszszafoglalva. „Győr és Moson vm.-k, meg az óvári fekvőjószágok ide beosztva…” /1604: VIII.tc.18.§/. Moson vm. és az óvári fekvőjószágok ide beosztva /1608:XV.tc.1.§/; megismételve /1613:VIII.tc.1.§/. Moson vm. az óvári várhoz tartozó kir. fekvőjószágai és Győr vm. ingyenjobbágyközmunkái ide beosztva /1618:XLIX.tc.1.§/. Megismételve /1622:XXXVI.tc.19.§/. Moson és Győr vm.-k s az óvári vár fekvőjószágainak munkaerői az itteni erődítésekhez rendelve /1630:III.tc.3.§/; megismételve /1635:XCII.tc.19.§/. Moson és Győr vm.-k pénzbeli hozzájárulása is ezen őrhely erődítésére adva /1649:LXXXVI.tc.20.§-a/; megismételve /1655:CXVI.tc.23.§-val/. Végül, az 1659:CXXX.tc.19.§-a Moson vm.-ből e vár őrsége részére rendel újabb pénzösszegeket. 1609-ben s 1679-ben újabb privilégiumokkal. 1743-től szab. kir. város; az 1723:XXXI.tc.-kel th. jogú város a Dunántúli Kerületben s Győr vm. szh.-e /1850-1860 között átm. a megyei hatóság alá vetve a Soproni kormánykerületben/. 1809. jún. 14-én a franciákkal, 1849. jún. 28-án a császáriakkal szembeni egyaránt vesztes csaták színhelye. 1820-ban megindul a bástyák bontása; 1826-ban, majd 1830-ban árvíz, ill. tüzvész pusztítja. Az 1904:XXXVII.tc.-kel Győrsziget és Révfalu-Pataháza a vm.-i th.-tól Győr thj. városhoz átkebelezve /Révfalu-Pataháza gyakorlatilag már 1901-ben beolvadt/; 1938-ban 51 ö lakatl. kt. Ménfőcsanak kg.-től Győrhöz s ei. 51 ö lakatl. kt. a várostól Ménfőcsanak-hoz átcsatolva. 1950-től + Pinnyéd; 1966-tól + Bácsa; 1970. júl. 1-jétől + Gyirmót + Győrszentiván + Ménfőcsanak; 1950-től megyei jogú város./
thj. város 700500–VI., 9464 kh, 44300 m. /Arrabona, Jaurinum, Raab; + Belváros + Ferdinándváros + Győrszabadhegy + Győrsziget + Jancsifalu + Jancsifalui csárda + Nádorváros + Pataháza + Révfalu + Sulyokvendéglő + Újváros + Városháza + Barosshid + Püspökvár + Káptalandomb + Sétatéri sziget + Kolostor + Megyeháza + Gyaloghid 1910-ig + Jézsuita, majd Bencés-rendház 1667 + Régi Városház 1562 + Apáturház + Mártony-kioszk + Ferencváros 1820 + Nádorváros 1271 + Györsziget 1567 + Vásártérszer. + Bisinger-park + Héderváry v. Szentháromság-kápolna 1404 + Vármegyeháza, korábban 1618-től Ferencrendi templom és zárda + Karmelita rendház 1721-1725./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 21, 22, 64, 406 + Vá. Győrszabadhegy 22, 406; Há. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészitő Kerület /csk. - illetékes Győr vm. + Veszprém vm. + Győr thj. + Pápa rt. + Veszprém rt. városok területére/; Katonai Helyőrség /csk. 26 Gye-törzs/; Szentháromság Városi Közkórház; Fémbeváltó Hivatal /mk./; 18. számu Felmérési Felügyelőség /mk./; Erdőfelügyelőség /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk. Győr és Moson vm.-ék területére kiterjedő illetékességgel/; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Selyemfonóda /mk./; Selyemtenyésztési Felügyelőség /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Fővámhivatal /mk./; Dohányáruraktár /mk./ Állami Főreáliskola /mk. 1852/; Állami Felsőbb Leányiskola /mk. 1908/; Állami Elemi Iskolai Tanítónőképző /mk. 1875/; Felsőkereskedelmi Iskola /államsegélyes városi 1897/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1891/; Zeneiskola /1846/; Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat vezérügynöksége; Back Herman Győri Hengermalma /1910/; Benes Testvérek Vegyészeti Gyára Rt.; Bőrdiszműipar Rt. /1906/; Cardo Faipari és Butorkereskedelmi Rt. /1923/; Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. fiókja; Dunántúli Gőzeke és Bérszántó Rt. /1910/; Dunántúli Sertéshizlaló Húsipari és Mezőgazdasági Rt.; Egyesült Wernstadti és Győri Textilipari Rt.; Fejes László Kereskedelmi és Gazdasági Rt.; Grab-féle Textilipar Rt. /1923/; Győri Általános Takarékpénztár /1904/; Győri Élelmiszeripari Rt. /1942/; Győri Első Takarékpénztár /1844/; Győri Fésüsfonó Rt. /1940/; Győri Gyapjufonó-, Szövő-, Festő- és Kikészítő Rt. /1929/; Győri Hengermalom Rt. /1910/; Győri Ipartelepek Rt.; Győri Lloyd Rt.; Győri Munkásház Rt.; Győri Munkásházépítő Rt.; Győri Olajgyár Meller Ignác és Társai Rt. /1909/; Győri Szeszgyár és Finomító Rt. /1884/; Győri Textilművek Rt. gyártelepe; Győr Városi és Vármegyei Takarékpénztár /1871/; Győrvidéki Fakereskedelmi Rt., Hellas Rt. /1929/; Kisbér-füzitői Gyári Rt. /1890/; Koestlin L. és Társai Rt. /1931/; Magyar Általános Hitelbank /1867/ fiókja; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Csipkegyár Rt. /1911/; Magyar Fémdobozművek Rt. /1920/; Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Magyar Textilipar Rt. /1928/; Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. /1896/; Olaj-Művek Rt. - Kohn Adolf és Társa /1910/; Országos Raktárházak Rt. közraktárai; Országos Villamosművek Rt. /1913/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Pesti Magyar-Kereskedelmi Bank fiókja; Rábaszabályzó Társulat, Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. gyártelepe; Szabó Samu Szabadalmazott Takaréktüzhely- és Lakatosárugyár Rt. /1911/; Szabó Samu Takaréktüzhely-, Lakatosáru- és Rába Kályhagyár Rt. /1866/; Szigetmonostor, Szigetközi Ármentesítő Társulat /1892/; Zeiss Károly Rt.; Bőripari OKH-szövetkezet; Győr Városi és Megyei Önsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet; Győri Kereskedelmi és Hitelegylet mint Hitelszövetkezet; Győr Városi Kölcsön-, Segélyző Egylet, mint Hitelszövetkezet; Leon Szövőgyár Rt.; Taussig Gyár Rt.; Első Magyar Ágyugyár; Győri Optikai Gyár; Győri Gyujtógyár Rt.; Cukorka- és Bisquitgyár. Egyéb /társadalmi, érdekképviseleti, egyházi/ szervek: Karmelita szerzetes rend kolostora; Kereskedelmi és Iparkamara /1868/; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GyOSz 1901/ fiókja; Ügyvédi Kamara /illetékes a győri és komáromi kir. tv.-székek területére/; Zeneiskola; Győri Közkönyvtár; Evangélikus Árvaház; Római katolikus püspökség és hittani intézet /XI.sz. ill. 1688/; Bencés Főgimnázium /1625/; Elemi Iskolai Tanítóképző /1847/; Rkat. Fiuárvaház /1832/; Rkat. Leányárvaház /1872/; Orsolya szüzek. */Arrabona római municipium helyén épült Jaurinum /török torzneve Janik/, erőssége a IX.sz.-ban Szvatopluké. XI.sz.-elejei alapításu püspökséggel és székeskáptalannal /utóbbi később hiteles hely, Lásd ott is!/. XI.sz.-tól magyar püspöki szh. 1064. jan. 20-án Géza és Salamon békekötésének szính.-e. Az 1095-i 1114:I.d.XXII.fej. „…A tüzes vas és forróvíz próbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki székhelyeken…” /pl. Győrött/. 1242-ben elpusztul, de rövidesen újraépül, 1271-ben fényes győzelem a cseh királyon, a város polgársága kiváltságlevelet nyer, árumegállítási joggal. Az 1498:III-LXIV.tc. „A győri püspök és szentmártoni apát mutassák fel a pecsétlőpénzekre vonatkozó jogaikat..” Az 1498:XX.tc.8.§-ával a püspök 200 lovaskatona állítására kötelezett. Győr vára erődítési munkálataihoz az 1556:X.tc.2.§-a Győr, Mosony és Pozsony vm.-k közmunkáit rendeli; az 1567:XVIII.tc.8.§-a már csak Győr és Mosony vm. -ket. „Pozsony vm. fel nem osztandó, hanem mindenképpen egészen és teljesen Győrhöz szolgáljon”, továbbá Győr vm. is ide beosztva /1569:XIX.tc.14.§/. „..Pozsony, Győr és Moson vm.-k egészen ide beosztva, de ha Újváron valami nagyobb erődítéshez kezdenek, akkor Pozsony vm.-nek a Dunán innen fekvő része Újvárhoz dolgozzák…” /1578:XXVII.tc.23.§/. 1594-ben a császári várparancsnok árulása folytán vára török kézre jut; 1598. márc. 28-29-én viszszafoglalva. „Győr és Moson vm.-k, meg az óvári fekvőjószágok ide beosztva…” /1604: VIII.tc.18.§/. Moson vm. és az óvári fekvőjószágok ide beosztva /1608:XV.tc.1.§/; megismételve /1613:VIII.tc.1.§/. Moson vm. az óvári várhoz tartozó kir. fekvőjószágai és Győr vm. ingyenjobbágyközmunkái ide beosztva /1618:XLIX.tc.1.§/. Megismételve /1622:XXXVI.tc.19.§/. Moson és Győr vm.-k s az óvári vár fekvőjószágainak munkaerői az itteni erődítésekhez rendelve /1630:III.tc.3.§/; megismételve /1635:XCII.tc.19.§/. Moson és Győr vm.-k pénzbeli hozzájárulása is ezen őrhely erődítésére adva /1649:LXXXVI.tc.20.§-a/; megismételve /1655:CXVI.tc.23.§-val/. Végül, az 1659:CXXX.tc.19.§-a Moson vm.-ből e vár őrsége részére rendel újabb pénzösszegeket. 1609-ben s 1679-ben újabb privilégiumokkal. 1743-től szab. kir. város; az 1723:XXXI.tc.-kel th. jogú város a Dunántúli Kerületben s Győr vm. szh.-e /1850-1860 között átm. a megyei hatóság alá vetve a Soproni kormánykerületben/. 1809. jún. 14-én a franciákkal, 1849. jún. 28-án a császáriakkal szembeni egyaránt vesztes csaták színhelye. 1820-ban megindul a bástyák bontása; 1826-ban, majd 1830-ban árvíz, ill. tüzvész pusztítja. Az 1904:XXXVII.tc.-kel Győrsziget és Révfalu-Pataháza a vm.-i th.-tól Győr thj. városhoz átkebelezve /Révfalu-Pataháza gyakorlatilag már 1901-ben beolvadt/; 1938-ban 51 ö lakatl. kt. Ménfőcsanak kg.-től Győrhöz s ei. 51 ö lakatl. kt. a várostól Ménfőcsanak-hoz átcsatolva. 1950-től + Pinnyéd; 1966-tól + Bácsa; 1970. júl. 1-jétől + Gyirmót + Győrszentiván + Ménfőcsanak; 1950-től megyei jogú város./
