Szécsény
Nógrád vm. jszh. 370631–VII., 5596 kh, 4245 m. /Secanj; + Béla t. + Farkasalmás v. Farkas-Almás p. + Fehérhegy t. + Hermina m. + Kápolna t. + Kenderföld + Kisgécz t. + Kiskáprás + Nagykáprás + Medvehegy + Öreghegy t. + Pulszky-kastély + Szankóhegy t. + Szojkahegy t. + Ujhegy t./ Pm.Tb.Td.; Vá-Td. 111. HGE: Adóhivatal /mk./; Szécsényi Népbank Rt. /1906/; Szécsényi Takarékpénztár /1872/; Forgách gr.-i - Pulszky-féle gazdaság, kastéllyal / + Kerekdomb + Dandaszemetje + Dögtér/; Haynald Árvaház.
*/XIII.sz.-i Kőhegyen emelt vára tövében kiépült település. 1433-ban - addigra újjáépített várát - husziták foglalják el. 1544-ben átm. majd 1550. szept. 6. és 1593 között ismét török kézen; ekkor a császáriak visszafoglalják. Az 1546:XLIV.tc. „Széchen v. Széchény váráról, a melyet a török minden bevételétől és jövedelmétől megfosztott…” gondoskodni kívánt. Előbb Nógrád vm. közmunkáinak felét, majd az 1604:VIII.tc.11.§-ával az egész vm.-t ideirányitják. Az 1608:XV.tc.36.§-a elrendeli, hogy e várat Nógrád vm. 3 j.-ának közmunkájával erődítsék s építsék: „…Ide s Garmathoz Nógrád vm. 2-Géczy András és Voxith György-féle járása rendelve…” /1613:VIII.tc.II-4.§/. Nógrád vm. 2 - Madách Gáspár és Somogyi János-féle j.-s ide beosztva /1618:XLIX. tc.II-7.§/. Nógrád vm. 2-Jelechich György és Sárközy Gáspár-féle - j.-a ide beosztva; kivéve a Nógrád és Buják körüli fekvőségek munkaerejét /1622:XXXVI.tc.13. §/. Nógrád vm. Lellesics/?/ György és Woxitt István-féle j.-ai munkaerői ide beosztva /1625:XIX.tc.2.§/. Nógrád vm. 2 j.-a, a Nógrád és Buják között elterülő fekvőségek kivételével, beosztva /1647:CLIII.te.14.§/. Helyőrségét az 1655:III.tc. 11.§-a 300 lovas- és 200 gyalogkatonában szabta meg. A török kézre került erődítésből e helyőrség Fülek várához átvezényelve /1681:V.tc.9.§/. Szécsény 1663. nov. 9-én került a török kezére. 1592-1790 között a Forgách gr.-ok - mint nógrádbeli birtokos főispánok - több ízben itt, s felváltva Gácsott és Losoncon tartották vmgy.-eiket. 1600. márc. 23-án a császáriak e hely valamennyi lakosát, nőket s gyermekeket is, lemészárolták. 1705-ben a Borjupást-térségi „szécsényi gyülésen” e vm. 25-öd magával, a kurucokhoz áll. 1709-ben Szécsény kuruc vereség színhelye. Mezőváros 1886-ig és j.-i szh. mindvégig. 1895. jún. 12-én Rárósmúlyad a gácsi j.-ból, Zobor a balassagyarmati j.-ból a szécsényi j.-ba átcsatolva; majd szept. 1-jén Ipolytarnóc a losonci j.-ból idecsatolva. 1900. jan. 19. - 1906. márc. 20. között a ksg. neve Nagyszécsény-re változott. 1934. ápr. 27-én az alábbi kt.-ek neve változott meg: Ujhegy t. = Ujhegyi szőllők; Kisgéc t. = Váradvölgyi t.; Szankóhegy t. = Szamkóhegyi szőllők; Kápolna t. + Öreghegy t. + Szojkahegy t. közös neve = Öreghegyi szőllők; Kenőcsgyár v. Kenderföldi t. = Kenderföldi t.; Krivács p. = Kriváchy p.; Nagyalmás p. = Havas p.; Kisalmás p. = Káprás p.; Gyermek-tp. és Téglagyár megszűnt; Franciavölgyi juhász-ház = Francia p.; Felsenburszőllő v. Almás p. r. Arany p., továbbá Kiskáprás és Nagykáprás nyilvántartása /mint kt./ megszűnt. 1963-ban + Benczurfalva./
