A létszámról

Full text search

A létszámról
Mivel az összeírás minden katonánál gondosan feltüntette a szolgálatba való be-, illetve az abból való kilépés időpontját, a számítógép az adott időszak bármely tetszőleges hónapjában meg tudja adni bármelyik érintett vár őrségének létszámát. Sőt, kívánság szerint, a kiválasztott időpontban szolgálatot teljesítőket név szerint is felsorolja.
Bár érdekes lenne, az egyes várak létszámingadozásait külön-külön most nem elemezhetjük, így csak a feldolgozás során tapasztalt legérdekesebb jelenségekre hívnám fel a figyelmet.
Az első meglepetés a létszámingadozás mértékének vizsgálata során ért. Megdöbbentő, hogy bár a katonák állandóan jöttek-mentek, tehát az őrség bizonyos százalékban folyton cserélődött, a helyőrségek létszámai – és ebből következően a várkerület egészének ereje – gyakorlatilag állandó maradt. A kerekítve kb. 1300, illetve 1637-től kb. 1500 főnyi összlétszám ingadozása csak nagyon ritkán lépte át egy kb. 25–30 fős intervallum határait, ami összességében csupán 2%-nyi ingadozást jelent. (Lásd 2–2e diagram.)
1633 és 1640 között mindössze két esetben fordult elő nagyarányú létszámváltozás.
Az első 1633 augusztusában következett be (lásd 2. diagram). Ekkor a létszám az átlagosnak nevezhető ingadozás csaknem tízszeresével csökkent. Az bizonyos, hogy nem járvány, nagyobb ütközet vagy katonai vereség apasztotta így le a létszámot, hiszen az összeírás csak 28 halottról tud, míg a kilépettek számát 237 főben adja meg (lásd 3. diagram). A várkerület ekkor katonaságának több, mint 20 százalékát vesztette el, amiből csak két százalékot tesz ki a halottak száma. A kilépési hullám különösen súlyosan érintette Pölöskét, ahol az őrség 41 (40,7)%-a távozott. De Keménd 38 (37,5), Szentgrót 28 (28,3), Zalabér 27 (26,92)%-os létszámcsökkenése is 103jelentős mértékben gyengíthette a körzet védelmi képességeit (lásd 4. diagram). A kilépés, illetve a létszámcsökkenés elsősorban a gyalogságot érintette. Váranként a gyalogságnak átlag 27 (27,28), a lovasságnak pedig 12 (12,47)%-a lépett ki. De Pölöskén gyalogság 75 (74,57), Lövőn 37 (36,84) Szentgróton 29 (28,57)%-a hagyta el a szolgálatot. Ez természetesen megváltoztatta az egész kerület csapatnemi megoszlását is. A lovasság részaránya 38-ról 40%-ra emelkedett (lásd 5–5a diagram).
Bár szeptemberre már sikerült a létszámveszteségnek csaknem 40 százalékát pótolni, az összlétszám 1637 augusztusáig, Körmend csatlakozásáig soha többé nem érte el az 1633 júliusa előtti létszámot.
A másik nagy változást, mint az már az előzőekből is kitűnt, a körmendi helyőrség felállítása jelentette (lásd 2d diagram). Körmend hivatalos csatlakozása a védelmi rendszerhez összességében mintegy 17%-nyi létszámnövekedést eredményezett. A katonaság száma ettől az időponttól kezdve ismét elérte, sőt átlagban kb. 100 fővel meg is haladta az 1633 júliusa előtti létszámot.
A körmendi helyőrség felállításának magyarázata feltehetőleg az ifjú Batthyány Ádám főkapitányi kinevezése volt, ám az 1633 nyarán bekövetkező nagy létszámzuhanás okát egyelőre nem ismerjük.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi