A 16. század első felének nagy szultáni hadjáratai, majd a várháborúk időszaka, végül a hosszú tizenöt éves háború mérhetetlen pusztítást hoztak Magyarországra. Az állandó hadakozás és következményei (éhínségek, járványok) elsősorban az ország legkedvezőbb adottságú területeit sújtották, hiszen utánpótlási okokból mind a szultáni, mind a királyi hadak a nagy folyók menték nyomultak előre. A török és magyar portyáknak szintén a gazdagabb, nagyobb zsákmánnyal kecsegtető településeket estek áldozatul. A termelőerőket ezért komoly károsodás érte, miközben a középkori királyság gazdasági szempontból meghatározó városainak egy része is oszmán fennhatóság alá került. Az ország 1541-ben végleg bekövetkezett három részre szakadása pedig azzal fenyegetett, hogy a koraújkori Magyarország gazdasága erős hanyatlásnak indul. Az elkövetkező évtizedek azonban éppen ennek ellenkezőjét bizonyították. A politikai széttagoltság és a háborúskodás dacára a gazdasági élet jelentősen fejlődött, résztvevői pedig anyagilag gyarapodtak. Az európai gazdaság koraújkori átalakulása ugyanis – a külpolitikai viszonyokkal ellentétben – kifejezetten kedvező lehetőségeket kínált a fejlődésre.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.