A KÁVÉZÁS VESZÉLYEI

Full text search

A KÁVÉZÁS VESZÉLYEI
A kávé elleni támadásokat többféle kör támogatta, messze nem azonos megfontolásokból. A kávé leghangosabb ellenzői a vallási ortodoxia képviselői közül kerültek ki, akik elvből elleneztek mindenféle újdonságot, mert a muszlim társadalom egyensúlyát féltették tőlük. Ellenvéleményüket kezdetben a vallásjog azon tételeire alapozták, amelyek megtiltják a „rossz újítások” bevezetését és a bódító italok fogyasztását. Ezt az érvelést azonban a védelmezők (maguk is többnyire vallásjogászok) könnyedén lesöpörték, mert a kávé részegítő hatását a gyakorlat semmiben sem igazolta.
Az ellenzők ezután azzal próbálkoztak, hogy orvosi megfigyelésekre alapozva bizonyítsák: a kávé kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi testre. Azt állították, hogy a kávé túlzott fogyasztása megzavarja a test egyensúlyát, álmatlanságot, súlyosabb esetekben letargiát, melankóliát, leprát vagy aranyeret okoz, és mindenképpen csökkenti a szexuális aktivitást. (Ez a hiedelem Európában is széltében elterjedt, és időnként komikus megnyilvánulásokhoz vezetett. Az angol nők 1674-ben közzétett petíciójukban követelik, hogy 60. életéve előtt senki se ihasson kávét, mert mióta férjeik a kávéházakban töltik napjaikat, „úgy jönnek ki onnan, hogy semmijük sem nedves a hosszú orrukon kívül, semmijük sem merev a csuklójukon és semmijük sem elálló a fülükön kívül”.) A pártolók válaszul részletesen kimutatták a kávéfogyasztás előnyeit, kedvező orvosi hatásait, és sikeresen bizonyították, hogy egyetlen vallásjogi tételből sem következik, hogy a kávét ki kellene „közösíteni”.
Más jogtudósok – köztük Ebusszuud efendi, Szulejmán szultán nagy tekintélyű főmuftija (1545–1574) – másképpen közelítették meg a kérdést. Kritikájukat nemcsak a kávéra, hanem a hozzá kapcsolódó összes jelenségre: a kávéházra és az ott folyó tevékenységre is kitejesztették, s ezek társadalmi veszélyességét hangsúlyozva mondták ki elmarasztaló ítéletüket. Ebusszuud – aki állítólag megfuratta az első kávéval befutó hajókat – először tiltott (haram) szernek minősítette a kávét, de később finomította álláspontját. A kávét ekkor az ún. mekruh (a vallásjog által nem tilalmazott, ám undorító és elítélendő) dolgok közé sorolta, amelynek erkölcsi megbélyegzését az teszi szükségessé, hogy olyan környezetben isszák, amely a gonosztevők és léhűtők gyülekezőhelye, a szexuális tévelygések és az alantas szenvedélyek, valamint a kábítószer-élvezés melegágya, s amely az embereket eltéríti az istentisztelettől.
A főmufti ellenszenvét főleg két tényező motiválta. A kávéházakat egyrészt vallási szempontból látta károsnak, másrészt úgy érezte, hogy ezek az intézmények legfőbb politikai törekvéseit veszélyeztetik. A kávé „megérkezésekor” már javában folyt – éppen Ebusszuud vezetésével – annak az új ideológiának a kimunkálása, amely az Oszmán Birodalmat a szunnita iszlám legfőbb képviselőjének igyekezett elfogadtatni a muszlim világban. Miután a kávé kezdetben a hagyományos vallásjoggal leginkább szembenálló rétegekben vált népszerűvé, a kávéfogyasztás Ebusszuudék szemében óhatatlanul politikai színezetet kapott. Amikor tehát felléptek a kávézás és a kávéházak ellen, úgy gondolták, hogy részben politikai ellenfeleiket, részben a hagyományos iszlám ellenfeleit gyengítik. A kávéházak diadalmenete, a kávéivás általánossá válása azonban ezeket a megfontolásokat rövidesen túlhaladottá tette.

Arab kávéház Dzsiddában a 19. század végén.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi