A török hódoltság történetével foglalkozó szakirodalom a végvári rendszert eddig csupán várak, palánkok, őrházak vonalba rendezett épülethalmazának tekintette. A történeti ökológiai kutatások azonban bizonyították, hogy a védelmi rendszer alapját nem a várak, hanem a természeti akadályok, és ezen belül is elsősorban a vizek alkották. A török elleni védelem rendszerét kidolgozó 1577-es haditanácskozás a természetföldrajzi körülményekhez igazodva alakította át a várrendszert. Ebben a hálózatban Tata, mint egy kiterjedt mocsársáv legfontosabb átkelőhelye igen fontos szerepet kapott. Esztergomból kiválóút vezetett a Duna partján, csakhogy ez az út Almás falunál megtört, hiszen innen egészen Szőnyig a Duna árterülete húzódott. Magasabb vízállásnál Füzitő szigetként emelkedett ki a vízből, és az ár egészen Naszályig feljött. Ilyenkor mind a tatai tóból lefolyó, mind pedig a várostól északra eredő forrásokból és patakokból származó víz szétterült a völgyben. A bővizű Által ér, a források és a völgybe lefutó patakok akkor is fenntartották a mocsarat, ha a Duna áradása visszahúzódott. A Tatától a Dunáig húzódó mély mocsáron még a XVIII. század hatvanas éveiben is csak egyetlen helyen, Tatánál lehetett átkelni. A tatai vár hadászati jelentősége a 15 éves háború idején jelentősen megnövekedett, hiszen a szembenálló felek számára oly fontos dunai viziút biztosításához és ellenőrzéséhez erre a várra is szükség volt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.