ÁRULÓ VAGY ÁLDOZAT? • Hardegg gróf kéz- és fővesztése
KELENIK JÓZSEF: ÁRULÓ VAGY ÁLDOZAT? • Hardegg gróf kéz- és fővesztése
In: Rubicon, 1995/6-7.
1595. június 16-a, napfényes délelőtt Bécsben. A Hofburg és az Amalienburg közötti téren a városi őrség alkotta négyszöget polgárokból, polgárasszonyokból, nemesekből, katonákból, szájtáti szolgákból álló tömeg veszi körül. Az emberek szokatlanul csendesek. Egyetlen, ünnepélyes komorsággal zengő hang hallatszik. A tábori főhadbíró tisztán, jól érthetően olvassa a vádiratot. Mögötte erőt és határozottságot sugározva ott sorakozik a hadbíróság. Több mint harminc ember, harminc különböző rendfokozatú katona. Előttük a ”megtört bűnösök”, gróf Ferdinand Hardegg, Győr egykori főkapitánya és Nikola Perlin hadmérnök.
A gróf az Udvari Haditanács tagja. Gazdag ember, kiterjedt birtokai vannak Ausztria-szerte. Bátyja császári tanácsos. Rokonsága előkelő, kapcsolatai kiválóak. 46 éves, több mint 26 éve katona. Világlátott veterán, harcolt Németalföldön, Franciaországban, 1580-tól pedig Magyarországon. 1589-től az Erdély miatt kétszeresen is kényes politikai és katonai helyzetben lévő szatmári vár kapitánya. 1590–92 között ideiglenesen felső-magyarországi főkapitány is. 1591 októbere és 1592 szeptembere között hivatalosan Ferdinand Hardegg gróf rendelkezett 25 vár és Északkelet-Magyarország teljes katonai erejével. 1592 szeptember elsején pedig beiktatták a győri főkapitányságba.
