2.1 A körülzárás kezdete
2.1 A körülzárás kezdete
1686 stratégiai jellegű újítása, hogy már csak két ponton kezdték vívni a várat, megszüntetve ezáltal az erők fölösleges elaprózását. A terep ismeretében az előzetes tanácskozásokon eldöntötték, hogy az északi oldal, illetve a paloták déli homlokzata ellen fognak támadni.79 E fontos döntés, azzal a körülménnyel párosulva, hogy a Buda alatt felsorakozott sereg létszáma a két évvel korábbinak mintegy kétszeresét tette ki,80 jelentősen megnövelte a keresztény had potenciális erejét.
79 Zenarolla, 103-104. o. jún. 17., Károlyi, 226. o.
80 Röder, 171-172. o., Hadinapló, 108-112. o., Károlyi, 105-120. o., l. még: MKA, 26-30. o.
Mint minden ostromban, így Buda esetében is nagyon lényeges volt, hogy a csapatok a gyülekezést és a felvonulást lehetőleg gyorsan végrehajtsák, s így a Várat minél előbb és hermetikusan elzárják a külső segítségtől. Ennek érdekében Lotharingiai Károly előreküldött lovasságával és szekerekre ültetett gyalogságával már jún. 18-án elvágta a Várba vezető utakat.81 Így már a harcok kezdete előtt jelentős eredményt értek el azzal, hogy a Vár körülzárása minden addigi ostromkísérletnél korábban, jún. 21-én megtörtént.82
81 1686/12. jún. 18., Deák, 20. o. jún. 20., Hadinapló, 124. jún. 18., Zenarolla, 104-105. o. jún. 18.
82 Bár az északi hadkerületben már jún. 20-án hozzáfogtak a Víziváros elleni üteg építéséhez, a bajor hadtest csak 21-én szállt táborba a déli oldalon, így e dátumot kell a körülzárás befejeződésének időpontjaként figyelembe venni. Diarium, jún. 21., Károlyi, 229-230. o.
24A táborbaszállás és az árkolás megkezdése azonban két okból is késedelmet szenvedett. Miksa bajor fejedelem ugyanis, miután az 1686-os hadjáratban való részvételre csak úgy mutatott hajlandóságot, ha önálló parancsnoki hatáskört kap,83 Buda alatt választhatott a két kijelölt irány között.84 Ezek után Zenarolla jún. 20-án megjegyzi, hogy „a választó őfensége még nem döntötte el, melyik harcvonalat válassza”.85 Miksa Emánuel tétovázása tehát három értékes napba került, holott a már jún. 17-én megegyeztek a kétirányú támadásban. A bajor fejedelem csak aznap este, a tábornokaival folytatott tanácskozás után határozta el, hogy a déli oldal ellen foglalnak állást, mondván, hogy az északi front ellen „wohl ein mehrere Anzahl Fußvolk, als sie bei sich haben von Nöthen sein würde”.86 A bajorok táborba szállását az is hátráltatta, hogy új hajóhidat kellett építeniök a pesti oldalról a budaira történő átkeléshez. A késedelem másik oka „technikai” jellegű, mivel a biztonságos körülzáráshoz a császáriaknak be kellett venni a Vízivárost. E feladatot akkurátus előkészítést követően, négy nap után végezték el.
83 Károlyi, 51-52. o., 125-132. o., Glassl, 118. o.
84 Diarium, jún. 20.
85 Zenarolla, 105. o. jún. 20. l. még: Glassl, 122. o.
86 „... nagyobb létszámú gyalogságra lenne szükség, mint amennyivel rendelkeznek.” Uo. és Diarium, jún. 20.
22-232. sz. térkép
){kind=small}
