A német, vagy „fekete” lovasok
107A német, vagy „fekete” lovasok
A fekete lovasok, vagy ahogy a korban a magyarok nevezték őket a „fekete fegyveresek”, nevüket sajátos páncélzatukról kapták.165 Az előállítási költségek csökkentése végett ugyanis a vérteket vastag, fekete mázzal vonták be. Ez egyszerűsítette a karbantartást, megtakaríthatóvá tette a polírozást, ugyanakkor nagyobb számú és olcsóbb páncélzat készítését tette lehetővé.166 Ezzel körülbelül egy időben – az 1540-es években – válik olcsóbbá, s így jóval szélesebb rétegek számára elérhetővé a keréklakatos pisztoly.167 Ez a fegyver tette képessé a lovasságot az eddig áttörhetetlen pikás harcrendek megbontására, illetve a lövészekkel szembeni helytállásra, a gyalogsági tűz viszonzására.168
165 Spontin: 32. o.
166 Funcken: 36. o.
167 Jähns, 1880. 1214. o.
168 Arms and Weapons: 369. o.
A délnémetországi fegyvergyártás fellendülése vélhetőleg egybeeshetett olyan társadalmi, szociális változásokkal, amelyek az alsó-szászországi, mecklenburgi, holsteini, pomerániai és rajna-vidéki nemesek ezreit kényszerítették zsoldos szolgálat vállalására.169 A nagyobb számban csak a schmalkaldeni háborúban feltűnő, de a 40-es évek végén már Európa minden részén megjelenő német lovasok a XVI. század minden nagy háborújából kivették a részüket.170 Különösen a vallásháborúban vérző Franciaország alkalmazta őket nagy számban.171 Legnagyobb sikereiket is itt érték el a lőfegyverektől idegenkedő, tradicionálisan inkább lándzsával harcoló francia lovassággal szemben.172
169 Jähns, 1880. 1216. o.
170 Uo. 1215. o.
171 Funcken: 46. o.; Delbrück: IV/147–148. o.
172 Funcken: 46. o.
A német lovasok sajátos és sokat vitatott harcmódja az ún. caracol volt. Ennek lényege, hogy a katonák soronként, vagy oszloponként előrelovagolnak, pisztolyaikból sortüzet adnak, majd felzárkóznak az egység utolsó sora mögé.173 E harcmóddal kapcsolatban mind a kortársak, mind pedig a későbbi korok szakértői számos kritikai észrevételt tettek. Van aki csupán a kiképző terek látványos mutatványának tartja, van aki szerint, a pisztolyok korlátozott lőtávolsága miatt, e harcmód gyakorlatilag értéktelen.174 Francois de la Noue, a korszak neves katonai teoretikusa is úgy tartotta, hogy a német lovasok caracol alakzata, lendület híján, nem alkalmas az ellenséges csapatok harcrendjének megtörésére, pisztolyaik tüze pedig csak közvetlen közelből hatásos.175
173 Wagner: 43. o.; Funcken: 46. o.; Jähns, 1880. 1216. o.
174 Meyer: 178. o.; Pope: 74. o.
175 De la Noue véleményét idézi: Jähns, 1880. 1218. o.
A leggyakoribb és legsúlyosabb vád, amivel a német lovasokat napjainkig illetik, hogy a lőfegyverek kedvéért lemondtak a lovassági harc értelmét és értékét adó tényezőkről, a gyorsaságról és a lendületről.176 Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a korban semmiféle lovasság nem volt képes a gyalogsági tűzzel is védelmezett pikások harcrendjének áttörésére.177 Az érintetlen rendben álló gyalogsággal szemben a leggyorsabb és leglendületesebb rohamok is jobbára hatástalanok maradtak. Viszont 1547-ben Pinknie-nél vagy 1081597-ben Turnhoultnál éppen lőfegyvereinek tüze tette képessé a lovasságot az ellenséges pikások közé való betörésre.178
176 Meyer: 177. o.; Frauenholz, Eugen: Deutsche Kriegs- und Heeresgeschichte. München und Berlin, 1927. 71. o.; Denison György: A lovasság története. Budapest, 1884. 195. o.
177 Buchholz, Wolfgang: Pistolen noch bei Mollwitz. Visier, 1985;’7 17. o.
178 Schwarz: 106. o.; „…in the »Commentaries of Sir Francis Vere« speaking of the Action at Turnhoult« in 1597, the writer tells us that the pistoliers charged the enemy’s pikemen, »not breaking through them at the first push, as it was anciently, used by the men-of-arms with their barded horses, but as the long pistols, delivered at hand, had made the ranks thinne; so thereupon the rest of the horse got within them…«”; Hewitt: 112/656. o.
Az ellenséges lovassággal folytatott közelharcban a komoly előnyt jelentő 2–3 lőfegyver mellett a szinte megbonthatatlan, zárt rend, a gyakorlottság és a példátlan taktikai fegyelem együttese tette a kor legkeresettebb zsoldosaivá a fekete lovasokat.179
179 Delbrück: IV/159. o.; Spontin: 33. o. Meyer: 177. o.
Fő fegyverük a század folyamán mindvégig a 2–3, olykor 5–6 keréklakatos pisztoly volt, jóllehet a XVI. század 50-es 60-as éveiben néhányan közülük még a nehéz, lovagi lándzsákat is használták.180 Páncélzatuk kezdetben sisak, nyak-, hát- és mellvért, kesztyű, teljes karvért, és csatakötény.181 A védőfegyverzet könnyítésének jele, hogy az 1563-ból származó birodalmi Bestallung már nem említi a teljes karvértet.182 Ettől kezdve, mint azt az 1570-ből és 1598-ból származó előírások mutatják, a lovas lövészek és a fekete lovasok páncélzata alig különbözött. A sisak, a rákozott vállvért, a nyak-, hát- és mellvért mellett csupán a csatakötény és az alkarvért biztosított számukra kicsivel alaposabb védelmet.183
180 Delbrück: IV/146. o.; Meyer: 194. o.
181 Fronsperger, Leonhardt: Kriegsbuch. Theil 3. Franckfurt am Mayn, 1573. XIII. o.
182 Lünig: 495. o.
183 Lünig: 58. o., illetve 658. o.
A fekete lovasok a magyarországi törökellenes harcokban szinte megjelenésük első pillanatától részt vesznek. Joachim brandenburgi herceg csapatai, „…kit a magyarok fekete-vezérnek neveztek – minthogy lovasai fekete mellvérttel voltak ellátva…” 1542-ben már ott vannak a Buda elfoglalására induló birodalmi seregben.184 1543-ban a Székesfehérvárról kivonuló német lovasoktól a törökök elveszik az akkor számukra még ritkaságszámban menő keréklakatos pisztolyokat.185 1549-ben a Tinódi által is megénekelt lévai ostromban gyalog indulnak rohamra.186 1588-ban ott harcolnak a szikszói csatában.187 De hosszan sorolhatnánk még tovább az e csapatnem magyarországi szereplésére vonatkozó adatokat.
184 Istvánffy Miklós: Magyarország Története 1490–1606. (Fordította: Vidovich György.) Debrecen, 1871. (A továbbiakban: Istvánffy) 284. o.
185 Jähns, 1880. II/1214. o.
186 Szitnya, Léva, Csábrág és Murány váraknak megnevezése. 165–712. sorok. In: Tinódi Sebestyén: Krónika. Budapest, 1984.
187 Istvánffy: 650. o.
A tizenötéves háború fekete lovasainak fegyverzete meglepően egységes képet mutat. A kard mellett fő fegyverük itt is a „…legkevesebb két, jó keréklakatos pisztoly…”188 Ettől eltérő fegyverzetet csak egyetlen esetben, a lünenburgi herceg 4000 lovasának felfogadásakor követeltek. A Bestallung az ő esetükben, a két pisztoly mellett, még egy „…hosszú, vagy karabélyos puskát…” is megkívánt.189 Ez azonban kivételes eset volt, hiszen a német lovasok fegyverzetének nem volt állandó, jellemző darabja a puska. Mutatja ezt az is, hogy újból mindössze két esetben, 1599-ben, illetve 1600-ban találkoztunk puskás fekete lovasokkal. Ekkor a sziléziai „német lovasok” minden hatodik katonájától követelték a lovas arquebus viselését is.190
188 Jeder Zum wenigisten mit zweyen gerechten feust od’ feur schlagenden Püchsen gefest und versehen sein … ” Bst. 1593/458. L. még: Bst. 1594/473., Bst. 1597/528, Bst. 1599/626. stb.
189 „Zween gerechten od’ fuerschlagenden Püxen, wie auch ainen langen oder Carbiner Rohr … versehen sein … ” Bst. 1593/460.
190 AFA 1599/5/3, illetve AFA 1600/2/1.
109Még statikusabb a védőfegyverzet képe. A XVI. század 60–70-es éveinek követelményei szinte semmit sem változtak. A „…kötény és vállvért, a nyak-, mell- és hátvért, a sisak és vaskesztyű…” maradtak mindvégig a 15 éves háború fekete lovas páncélzatának jellemző részei.191
191 „… Schürz und Ermbl, Kragen Rückheu Khrebs, handt und haubtharnisch…” Bst. 1593/458.
Összefoglalva, a Magyarországon harcoló„német lovasok” jellemző fegyverzetét a fenti vértezet, és a 2–3 keréklakatos pisztoly képezte.
110III. táblázat
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ NÉMET, VAGY FEKETE LOVASOK FEGYVERZETE
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ NÉMET, VAGY FEKETE LOVASOK FEGYVERZETE
DÁTUM
|
PARANCSNOK NEVE
|
LÉT-
SZÁM |
NEMZE-
TISÉG |
A FEGYVERZET FELSOROLÁSA
|
JELZET
| |
|---|---|---|---|---|---|---|
LŐFEGYVEREK
|
EGYÉB FEGYVERZET
| |||||
1593. X. 9.
|
Sebastian Schlick zu Passau
|
1000
|
német
|
„… Insonderhait jeder Zum wenigisten mit zweyen gerechten feust od Feuer schlagenden Püchen … versehen sein”
|
„…Schürz und Ermbl, Kragen Rückheu Krebs, handt und haubt harnisch darzu auch mit guetten seitten Wehren …”
|
Bst. 1593/458.
|
1593. XI. 8.
|
Herzog von den Lünenburg
|
4000
|
német
|
MEGEGYEZIK A Pst. 1593/458-CAL.
|
„zum wenigisten jeder mit Zweien gerechten Faust oder feuerschlagenden Püxen, wie auch ainen langen oder Carabiner Rohr …”
|
Bst. 1593/460.
|
1594. II. 23.
|
Sdenko Berkha
|
600
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1594/473.
| |
1595. I. 26.
|
Otto von Mnickhwicz
|
300
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1595/485.
| |
1597. IV.
|
Friedrich von Hohenlohe
|
1000
|
–
|
„…alle und ein jeder Insonderhait .. mit Zweeyen guetten feuerpüchsen.”
|
„…Schürzen Ermeln, Rückheu, Khreb3, Kragen hand und haubi harnisch oder anstatt der Schürz Und Ermel mit arm und Painzeug…”
|
Bst. 1594/472.
|
1597. V. 6.
|
Herzogen zu Lünenburg
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1597/528.
| |
1597. VII. 12.
|
Bernhard Gall
|
400
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1597/550.
| |
1598. II.
|
Carl Tettau
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1598/566.
| |
1598. IX. 12.
|
Georg Andreas Hoffkirchen
|
300
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1598/607.
| |
1599. IV. 18.
|
Hans von Osterpausen
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1599/626.
| |
1599. V. 6.
|
Wenzl Zelnißky von Sebysyn
|
500
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1599/630.
| |
1599. V. 28.
|
1500
|
szil.*
* szil. = sziléziai
|
„…ain Jeder…mit zweyen Ferttigen faust und feuerschkagenden buchsen. Und allemal unter sechs Ro3 sollen Zween mit guetten Archibusier Röten versehen sein…”
|
„…Ermeln, Kragen, Rück krebs, handt und haubt harnisch darzu mit … guetten seittenwehren und Steckern …”
|
AFA 1599/5/3.
| |
1599. VIII. 27.
|
Adam Gall
|
300
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1599/642.
| |
1600. 11. 29.
|
Melchior von Rottwicz
|
1500
|
szil.*
* szil. = sziléziai
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK AZ AFA 1599/5/3-MAL.
|
AFA 1600/2/1.
| |
1600. V.
|
Friedrich von Hohenlohe
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
Bst. 1600/653.
| |
1605. V. 28.
|
Ulrich Herzog zu Holstain
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/458-CAL.
|
AFA 1605/5/2.
| |
