2. A térképészeti és helynévi anyag számbavétele
2. A térképészeti és helynévi anyag számbavétele
Történészeink a feltárt, viszonylag jól hozzáférhető térképanyagot, s az abból nyerhető helynévi információkat már eddig is sikerrel alkalmazták a forrásokban felbukkanó települések azonosítására.34 Az ország legnagyobb térképgyűjteménye a Hadtörténeti Intézet térképtárában található, de kitűnő anyaggal rendelkezik a Széchenyi Könyvtár is.35 A külföldön levő magyar vonatkozású térképekről is készültek már mutatók.36 Az eddiginél több figyelmet érdemelnek viszont az Országos Levéltárban, ill. a területi levéltárakban található 18-19. századi térképek.37
34 L. erre nézve Győrffy, Káldy-Nagy, Dávid és Maksay már idézett munkáit (2., 26. jegyzet).
35 Nagy Júlia: Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának állománya és működése. Földrajzi Értesítő 1956. 249-254.
36 Eperjesy Kálmán: A bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929.; Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp., 1933.
37 Maksay Ferenc (szerk.): Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban. I-II. Bp. 1967-1968.
A Lázár deák munkájával induló törökkori térképészet anyaga meglepően gazdag,38 ám ennek felhasználhatósága, a térképek jellegénél fogva, korlátozott. E térképek nagy léptékük, az apró részletek hiánya, ill. geodéziai fogyatékosságaik folytán a valódi településhálózat rekonstruálására alkalmatlanok. Főként a nagyobb, országos jelentőségű helységeket, továbbá a várakat jelölik. Ezáltal viszont utalnak az adott település korabeli jelentőségére.
38 Nemes Klára: Cartographia Hungarica I. Magyarország térképei a XVI-XVII. századból, fakszimile kiadásban. Bp. 1972.; Szathmáry Tibor: Descriptio Hungariae. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei. 1477-1600. Fusignano, 1987. Ez 152 térkép leírását tartalmazza.
Az anyag használhatóságát tekintve minőségi változást jelentenek a 18-19. századi katonai felmérések.39 Ezek az ország egész területét lefedő, kisléptékű, részletező, a valóságot hűen tükröző térképek. Pontosságukra jellemző, hogy 93nemcsak a lakott településeket, hanem számunkra igen fontos pusztahelyeket is azonosítható módon tüntetik fel. Ugyanakkor számolnunk kell a német ajkú biztosok által végzett összeírás helynévmegadási bizonytalanságaival (félrehallások).40 A helynévanyag gazdagsága rendkívül jelentőssé teszi Lipszky térképeit,41 s e tekintetben figyelemre méltóak Mikovinyi Sámuel munkái is.42
39 Az I., azaz a Josephinische Aufnahme (1:28800, 1782-85.), a II. (1:25000, 1:75000, 1829-66.), és a III. (1:25000, 1:75000, 1872-84.) katonai felmérés eredeti térképei a bécsi Kriegsarchivban, fotomásolatai a Hadtörténeti Térképtárban találhatók.
40 A katonai felméréseknek meglehetősen nagy irodalma van, amire itt nem kívánunk kitérni. Felhívjuk viszont a figyelmet Csendes László - N. Ipoly Márta: Települések szelvényezése az I-II-III. katonai felmérések alapján. Hadtörténeti Térképtár. Bp. 1972. c. munkájára, amely kezelhetővé teszi e térképanyagot.
41 Lipszky, Joannes: Mappa generalis Regni Hungariae partiumque adnexarum. Pest, 1806.; Uő.: Repertorium locorum obiectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungariae, ... . Budae, 1808.
42 Bendefy László: Mikovinyi Sámuel megyei térképei. I-II. MTA Könyvtára Kiadványai. Bp. 1976.
Nagy jelentőségűek az országleírások, amelyek információs értéke, nézetünk szerint, a fent említett térképekével azonos. Elsőként Bél Mátyás művét említjük, amely alig néhány évtizeddel a törökkor lezárulása után készült, áttekintést adva az ország egészéről.43 A katonai felmérések térképeihez is készültek országleírások.44 A települések azonosítása során itt is hasonló problémák merülhetnek fel, mint a térképanyag esetében. A Pesty Frigyes-féle, sajnos egészében kiadatlan Helynévtárat egységes adatfelvételi rendszere teszi korszakalkotó jelentőségűvé. Ez 63 kötetben tartalmazza az ország településeit. Adatfelvételi szempontjai nemcsak az egykorú földrajzi, demográfiai, hanem régészeti, történeti helynévi és a település múltjára vonatkozó helyi hagyományokra is kiterjedtek.45 Reményt keltő új vállalkozásként kell üdvözölnünk a KSH Könyvtár által kiadott „Magyarország történeti helységnévtára” sorozatot, amely megyénként adja közre anyagát, az 1773-1808 között megjelent forrásokra alapozva.46
43 A jórészt kiadatlan kézirathagyatékot ma az esztergomi főszékesegyházi könyvtár őrzi (Collectio Batthyányiana). Kiadva többek közt: Bel, Mathias: Notitia Hungariae novae historico-geographia. Moson, Liptó, Pest, Poszony, Túróc, Zólyom megyék. I-IV. Bécs, 1735-42., Bp. 1892. Fejér vármegye leírása. FMTÉ 11. 1977. 83-117. Ford. és bev. Prokopp Gyula.
44 Ezek közül néhány már fordításban is megjelent: Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. FMTÉ 11. Székesfehérvár, 1977. 119-160.; Borsod vármegye katonai leírása. Szerk. Csorba Csaba. BAZMLF 31. Miskolc, 1990.; Zemplén vármegye katonai leírása. Szerk. Csorba Csaba. BAZMLF 32. Miskolc, 1990.; Abaúj-Torna vármegye katonai leírása. Szerk. Csorba Csaba. BAZMLF 33. Miskolc, 1993.;
45 Pesty Frigyes: Magyarország helységnévtára. I-LXIII. 1864-89. OSZK Fol. Hung. 1114.
46 Magyarország történeti helységnévtára. Kiadja a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Bp. 1987-. Eddig megjelent: Fejér , Pest-Pilis-Solt, Nográd
