IV. 1. A IV. katonai felmérés megindulásának körülményei

Full text search

IV. 1. A IV. katonai felmérés megindulásának körülményei
Mivel a III. katonai felméréssel már megvalósult az a törekvés, hogy a teljes Osztrák–Magyar Monarchiára kiterjedő, egységes felmérés szülessék, az új felmérés szükségessége elsősorban a korszerűtlen geodéziai alapok miatt vetődött fel.
A Birodalom „harmadik” elsőrendű háromszögelése már a II. katonai felmérés idején, 1862-ben megkezdődött, ám csak 1898-ra fejeződött be, így a III. felmérés csupán részben használhatta annak eredményeit. Ugyanez volt a helyzet az 1873–1898 között végzett szabatos szintezéssel is. Mindezek következtében a III. felmérés alapján megrajzolt 1:25 000 méretarányú kéziratos szelvények jelentősen különböztek egymástól megbízhatóság tekintetében. Legpontosabbaknak a kataszteri térképek alapján készült szelvények számítottak, a legkevésbé megbízhatónak viszont Erdély felmérését ítélték, mert megoldásai tekintetében átmenetet képezett a háromszögelési pontok alapján végzett II. és III. felmérés között. A magyarországi szelvények mintegy feléhez is a II. felmérés szelvényei szolgáltak alapul. A III. felmérés befejezésekor meginduló reambulálási munkák csak a legfeltűnőbb hiányosságokat szüntették meg, és csak Tirol, illetve Erdély területére terjedtek ki.
Elsősorban a mérőasztal-tachimetria fejlődése, valamint a magashegységek térképezésénél kísérletképpen alkalmazott fotogrammetria biztosította, hogy az új felmérés valóban pontosabb lesz, mint az előző. Így került sor a IV. katonai felmérés elrendelésére, ami egyben az időközben folyó reambulálási munkák félbeszakítását is jelentette.
A Generalstab főnöke, Friedrich Graf Beck von Rzikowsky altábornagy előterjesztésére, amelyet Christian Freiherr Von Steeb altábornagy, a bécsi Militärgeographisches Institut igazgatója is támogatott, 1896-ban a Hadügyminisztérium elrendelte a IV. katonai felmérést, más néven a „Präzisions Aufnahme”-t, azaz „szabatos” felmérést, ami nevében is utal arra, hogy a geodéziai megalapozottság nagyot fejlődött a század végére. A felmérést az egész Osztrák–Magyar Monarchia területére tervezték, végrehajtására pedig 100 évet szántak, ami, a III. felmérés 18 éves időtartamával összehasonlítva, a tervezett munka alaposságát jelzi.
A felmérés méretaránya 1:25 000 maradt, azzal a különbséggel, hogy a felmérési negyedeket nem szándékozták egy szelvénnyé összemontírozni, így azokat tekinthetjük alapegységnek (méretük átlagosan 38×28 cm, szemben a III. katonai felmérés 76×56 cm-es szelvényeivel). A szelvénynegyedek kéziratos, színezett térképek voltak, kinyomtatásukat nem tervezték, csupán az ugyancsak változatlan (1:75 000, 1:200 000, 1:750 000 méretarányú) levezetett térképek alapjául szolgáltak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi