IV. 4. A felmérés alapja

Full text search

IV. 4. A felmérés alapja
A felmérés geodéziai alapjainak létrehozása már a III. katonai felmérés idején megkezdődött, az 1862-ben megindult, 1898-ig tartó új háromszögelési láncolat kiépítésével (a Monarchia 3. háromszögelésével), amelynek alapfelülete, a III. katonai felméréséhez hasonlóan, a Bessel-féle ellipszoid volt. Az elsőrendű alappontokat általában kimagasló, jelentősebb helyekre telepítették, egymástól mintegy 30–125 km-re. Az egész Monarchiára kiterjedő hálózat 721 elsőrendű háromszögelési pontból állt (66. sz. CD melléklet), amelyek Bessel-ellipszoidi koordinátáit 1901–1902-ben közzétették.292 Az elsőrendű hálózatot a felmérési munkák megkezdése előtt két évvel másod- és harmad-, esetleg negyedrendű háromszögeléssel sűrítették. Míg a III. felmérésnél egy teljes szelvény területére 3 első-másodrendű háromszögelési pont jutott, a IV. felmérésnél egyetlen szelvény-negyedre 8–10, igaz, felhasználták a meglévő kataszteri pontokat is. A további változást a korábbi háromszögelésekhez képest az állandósítás módja jelentette: a pontokat föld alatti jellel és felszíni jelzőkővel állandósították, afölé pedig háromlábú gúlát emeltek.
Die Ergebnisse der Triangulierungen des k. u. k. Militär-Geographischen Institutes. Triangulierung I. Ordnung I–II. Band. Wien, 1901–1902. K. u. k. Militär-Geographischen Institut. Hadtörténeti Könyvtár jelzet: 12303.
A háromszögelési hálózat oldalainak kiszámításához (a teljes Monarchia területére 1327 háromszög esett) 18 alapvonalat mértek, amelyek hossza 3–5 km volt, közülük 5 esett a történelmi Magyarország területére: a budapesti (1884), a brassói (1886), a verseci (1895), a szatmári (1897), valamint a korábban (1840-ben) mért szentannai alapvonal.
1873–1998 között építették ki a Monarchia szabatos szintezési hálózatát. Alapsíkul a trieszti Molo Sartorión elhelyezett magassági jegyet választották, és több mint 200 000 „fix” pontot állandósítottak (67. sz. CD melléklet). Ezek közül határozták meg a fő alappontokat, az „ősjegyeket,” valamint az első- és másodrendű pontokat. A Monarchia területén 7 „ősjegyet” létesítettek, olyan helyeken, ahol a kéregmozgás lehetőségét elhanyagolhatónak ítélték. Ezek közül 4 esett a történelmi Magyarország területére: Vöröstorony (1887, ma Románia, Turnu Roşu), Terebes (1887, ma Trebusa, Ukrajna), Ruttka (1888, ma Szlovák Köztársaság, Vrútky) és Nadap (1888, Fejér megye). A szabatos szintezés alapján szelvénynegyedenként 3–4 háromszögelési pont magasságát adták meg.
Külön érdekessége a IV. katonai felmérésnek, hogy erre az időre tehetők a fotogrammetria kezdetei, melynek kísérletei már 1893-tól folytak. 1896-tól a magashegységek térképezéséhez a földi fotogrammetriát alkalmazták, kezdetben a mérőasztal-fotogrammetriát: az álláspontokból fototeodolittal lefényképezték az átellenes hegyvonulatot – fotogrammokat, mérőfényképeket készítettek –, majd azok alapján szobában, mérőasztal-táblán hajtották végre az irányzást és a metszést, majd az azok során nyert adatokból kiszámították az álláspontok magasságát.293
Hajts, 1909. 78–80. o.
Később áttértek a még pontosabb méréseket eredményező földi sztereo-fotogrammetriára, melynek során az álláspontra merőleges tengelyű fényképpárokat készítettek (a korábbi összetartó, konvergens fényképpárok helyett); az irányzás és a mérés (szobai) eljárása nem változott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi