Régi gárda, régi gázsik

Full text search

Régi gárda, régi gázsik
A szabadságharcnak vége volt.
A Nemzeti Színház tagjai innen-onnan összeverődtek.
Az opera legjobb erőivel fogyott meg. Schodelné falura ment gazdálkodni, kivette haszonbérbe Nyáry Pál birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok gazdáját hatévi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték. Norma sarlója, ezüstből, drágakövekkel kirakva a múzeumba került. Hollóssy Kornélia, a nemzet csalogánya elszerződött külföldre. Csak a kóristák maradtak meg.
A drámából megmaradt a régi gárda, meg a népszínmű szereplői. A derék Füredinek egy nap Bandi csikóst kellett játszani, másnap Nabukodonozort énekelni. A jó öreg Szentpéterit is hallottam operába énekelni, Fra Diavolóban játszotta az egyik rablót.
A drámai színésznőkkel az történt, hogy a forradalom melegében valamennyi mind férjhez ment. Elkezdte Laborfalvy Róza, utána Lendvayné, nagyhamar Szilágyi Lilla, azután Szathmáryné: mindannyian szegény ördögöket választottak férjül a Bohème világból. Becsületes, jámbor asszonyok lettek.
Bajza, a forradalom alatti igazgató örülhetett, hogy élve elmenekülhetett. Helyette kinevezték igazgatónak az öreg Simoncsics Jánost. Derék, becsületes, régimódi táblabíró volt, akinek mindenhez érteni kell: még a színházigazgatáshoz is.
Dunántúli kiejtése volt, amit megörökített abban a mondásában, melyet Szigeti Józsefnek adott válaszul, midőn az előterjesztést tett neki a színháznál mutatkozó bajok és hiányosságok felől; „Jobb is lesz ma, ha főhannak maguk azza a szinészetyee.”
Persze, hogy az lett volna a legradikálisabb megoldása a színházi bonyodalmaknak, ha a színészek felhagytak volna a színészettel.
Hát addig is be kellett érni a részletes reformmal.
Mi a legelső paragrafusa a színházi reformoknak?
Hát hisz azt mindenki tudja: a gázsileszállítás.
Új szerződési év közeledtével összehívta Simoncsics a személyzetet. Előtte feküdt az asztalán kiterítve a tagok gázsilistája. Aztán mondott nekik a következő szavakon kezdődő nyájas üdvözletet:
– Ki volt az a bolond, aki a maguk fizetéseit ilyen szörnyűséges magasra fölrúgtatta?
A befejezése pedig ekként hangzott: – Ezennel tudatom magukkal, hogy a jövő esztendei gázsijukból húsz percent le fog húzattatni, akinek tetszik, a kontraktust írja alá, akinek nem tetszik, elmehet.
Voltak pedig e szörnyűséges magas fizetések a következők: Legmagasabb drámai fizetése volt Jókainé Laborfalvy Rózának 3100 forint, száz forinttal több (kitüntetésül), mint a másik két primadonnának, Lendvay Latkóczynénak és Komlóssy Idának. Szathmáryné fizetése volt 2400 forint, Bulyovszkynéé 1800. De ebbe már a ruhapénz is bele volt számítva. A férfiaknál legnagyobb fizetése volt idősb Lendvay Mártonnak és Egressy Gábornak, 2400 forint; de ezeknek az igazgatóság csináltatott jelmezt. Azután fokozatosan lefelé 2000, 1800, Szigetinek, Fáncsinak s a kisebb félisteneknek. Az újabban fölvett tagoknak nem volt rendes fizetésük; hanem azoknak napidíj adatott, ami a napi kiadások rovatába íródott, a színház macskái után. Szerdahelyi Kálmán sokszor tréfálózott később Munkácsy Flórával: „Mikor mi még a színház macskáival voltunk egy gázsiban!”
Az igazgatónak ez a redukciós ajánlata általános elszörnyedéssel fogadtatott a művésztársaság részéről.
Fizetés redukció!
Mit tesz az ember ilyen esetben?
Elpanaszolja az ember a keserű méltatlanságot az újságírónak. Az újságíró lelkes ember, pártul fogja az üldözött művészetet, s ír egy hatalmas filippikát a gázsicsonkításban sántikáló intendáns ellen.
S mit cselekszik erre az intendáns: Megijed? Visszavonja az ukázt? Vagy replikát ír a hírlapi támadásra, a megvédelmezi az elfoglalt álláspontját?
Dehogy cselekszi azt! Simoncsics felhívatta magához az illető hírlap szerkesztőjét, s azt mondta neki: „Hallja az úr, én nem disputálok holmi firkásszal, hanem ha még egyszer ellenem rugódozni fog, én azt a fickót becsukatom.” S ezzel be volt fejezve az ügy.
Színészek, színésznők szép engedelmesen aláírták a redukált gázsis kontraktusokat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi