Bécs kapujánál
Bécs kapujánál
A gyöngyösi békealkudozás nem vezetett semmi eredménye. A császáriak is keményen tartották magukat, a fejedelmiek is. Azok magyarul nem akartak hallani, ezek meg németül. Ismét csak a fegyverhez kellett nyúlni, aminek nyelvét mindenki megérti.
A bécsi kormány egyszerre négy oldalról támadtatta meg Rákóczyt. Horvátország felől Pálffy János bán jött be a horvátokkal, a Bácska felől Herberstein a rácokkal, Ausztriából Heister az osztrák csapatokkal és Morva felől Ritschán válogatott ezredeivel.
A hadjárat változó szerencsével folyt. Szlavóniában a kurucok nagy vereséget szenvedtek; a Dunántúlról Heister kiverte Károlyi Sándort, s aztán gyilkos pogány módra dúlta fel a magyar városokat, asszonyt, gyermeket, papot halomra gyilkoltatva; Veszprémben a nagyprépostot és egy kanonokot halálra sebesíték a vallonok templomrablás közben. Ugyancsak Heister ellenében a már kuruc tábornokká lett Forgách Simon is csatát veszt Koronczónál; de mindezen veszteségekért bőven megfizettek Bercsényi és Ocskay László, akik a Fehér hegyek között Szomolyánnál közrekapva Ritschán tábornok seregét, annak csataedzett ezredeit teljesen semmivé tették; négyezer elesett belőlük: a mecklenburgi lovasezredből csak a zászlótartó maradt meg, a többi Ritschánnal együtt fogságba esett: minden ágyújuk ottveszett.
Bercsényi e nagy diadalt Te Deum laudemusszal ünneplé meg Nagyszombatban.
De Ocskaynak még nem volt elég ez a diadal: ő maga dandárával gyorsan átkelt a védtelenül maradt osztrák határon, s ellenállhatatlan rohammal bevéve valamennyi útba eső helységet, egész Bécs városig hatolt, még az elővárosok kapuján is beágyúzott, s a felriasztott Bécs szeme láttára egy egész éjt ott töltött a császári vadaskertben; ahol a kurucai még azt a két párducot is fellakomázták, amikkel a császár nyulakra szokott vadászni, s aztán úgy tért vissza, egész gulyákat hajtva maga előtt, amiket Nagyszombatban elárverezett, a csapatai zsoldját abból fizette ki.
A Károlyi Sándor keserves kapupénze, az az egy arany, ugyan nagy kamattal lett visszavéve.
Károlyi Sándor pedig a Dunán túl a Szentgotthárdot ostromló Rabatta tábornokot verte tönkre, aki ágyúi és poggyászai hátrahagyásával futott vissza előle Styriába.
Ez így folyt felváltva. Egyik nap örömre volt okuk a magyaroknak, másik nap szomorúságra: a császáriak hasonlóképpen.
Amelyiket vereség ért, az puhult a békekötésre, ellenben a másikat annál inkább megkeményíté a győzelem. Másnap megint fordult a kocka, s akként fordult a békehajlam és harci kedv is.
