UTOLSÓ RÉSZ • A fehér galamb
UTOLSÓ RÉSZ • A fehér galamb
Az ítélet, melyet a vérbíróság a sokszoros bűnösre kimondott, ekképp hangzott:
„A huszonegy előzetes főbenjáró bűn, melynek mivolta kellőleg ki nem deríttetett, vádlottnak elengedtetvén, elmarasztaltatik csak a huszonkettedikben: az árulás gonosztettében. Minthogy azonban, saját vallomása alapján ezen bűnt is nem saját maga követte el, hanem a vele testet cserélt vércimborája, s lelke e gonosztettől távol vala: annálfogva a lelke fölmentetik, és Istennek ajánltatik; hanem a teste, mely e bűnben kapatott, az árulók büntetésére, a hátulról való főbelövetésre kegyelmesen elítéltetik.”
A kalandor alázatosan megköszönte ez ítéletet, s a kegyelmes uraknak iránta tanúsított sok rendbeli gráciáját; nem is kért többé semmiféle haladékot.
Mikor a vesztőhelyre kivitték, maga szép nyugodtan levetkőzött, s csak azt kérte, hogy ne kössék hátra a kezeit, hadd tegye össze imádkozásra. Azután letérdepelt szépen, s elkezdé a miatyánkot fennhangon elimádkozni.
Mikor az áment kimondá, hátraszólt a muskétásoknak, akik az égő kanócot a lőporos serpenyő fölőtt tarták már:
– Csak arra kérlek, bajtársak, hogy mikor összelőttök, velem együtt azt a fekete hollómadarat is lőjétek agyon, ami a vállamon repdes!
S azzal félve tekinte félre a válla felé.
De egyszerre örömsikoltva kiálta fel:
– Nem! Nem! Hisz ez nem a fekete holló. Ez az én fehér galambom! Visszatértél hozzám! Megszántál, galambom? Angyalom, jó Maduskám? Igazi kedveském! Szorulj a keblemre, a két karom közé, s vidd el a lelkemet oda, hol te lakol!
Tizenkét puska dördült, s a fehér galamb már vitte!
Így van megírva ez a csodálatos történet a „Rheinischer Antiquarius” második része második kötetének 613 – 626. lapjain. Az ehrenbreitsteini ágyúöntödében ma is mutogatják még egy vasrúdra akasztott vaskalitkában az „áruló koponyáját”, s a tudós Hiegel följegyezte róla, hogy Gall rendszere nyomán a koponyában rendkívül ki volt fejlődve a nagyravágyás szerve; – amely miatt ez emberre nézve a soha el nem érhetett cél valódi kínszenvedéssé tehette az életet.
