XI. RÉGI PÉNZEK (Szentpéteri jutalomjátéka)

Full text search

XI. RÉGI PÉNZEK
(Szentpéteri jutalomjátéka)
Csúnya, háládatlan, önérdekkel teli a világ, szerkesztő barátom! Semmit sem szeret ez magáért, mindent csak önérdekből szeret. Még a pénzt sem szereti magáért – ha kijön a forgalomból, azt mondja rá, „régi pénz”, s kínálja fele áron zsidónak és múzeumnak; csak azért szereti az ember kedvesét, mert élvet talál nála; ha fogai hullanak, otthagyja; csak addig szereti vén cselédjét, míg tálat nem tör, keze reszketős nem lesz; csak addig szereti költőjét, míg elméje nem gyengül, csak addig tapsol színészének, amíg ugrálni bír előtte; azontúl vén szerető, vén író, vén színész – vén cselédek, régi pénzek –, menjetek a múzeumba! Igen kedves és buzdító példa áll előttünk. A mi jó öregünk Szentpéteri, a dacos Petur bán, a zseniális Rémy, a jókedvű kántor, az erőslelkű bankár, a tisztakeblű Menenius stb., stb. tavaly megbetegült, s vele együtt mindazok a derék férfiak, akiket előszámláltam, és még számtalan mások, akik nem jutnak eszembe, ágyba feküdtek, és a hetirendkészítő urak sokszor sóhajtoztak miattuk, mert nemegyszer jártak úgy, hogy a játékrendet megcsinálták, s akkor jutott eszükbe, hiszen Szentpéteri beteg, s más darabokat kellett válogatni. Szentpéteri nem szokott beteg lenni soha, Szentpéterinek nem voltak színpadi nyavalyái; ő titkolni szokta, ha valami baja volt, s eltagadta, ha mije fájt; s csak játék után szokta megvallani, hogy itt és itt ebben a jelenetben közel volt az összeroskadáshoz. Azonban Szentpéteri meggyógyult, s vele együtt felkeltek az ágyból Petur bán, Rémy, Menenius etcetera urak, s kijöttek a napfényre melegedni. Azt persze rosszul tették, februáriusban a nap nem melegít, a közönség szíve még kevésbé; mert farsang van. Legalább a kritikusok lehetnének hát nyájasabbak, hogy ne fogadnának egy betegségből felüdült művészt azzal a sajnálkozással, hogy már el is van temetve. Pedig ezt cselekszik; erőnek erejével ráfogják Szentpéterire, hogy a régi pénzekben utoljára lépett fel, holott erről a színlap nem emlékezik, elbúcsúztatják szépen, mint valami prédikációs halottat, s beteszik a múzeumba. Nem úgy van az! Szentpéteri, a jó Szentpéteri még nem vénült ki az ő csizmáiból, s legközelebbi föllépése nem azt tanúsítja, hogy ő már most végének indul, hanem azt, hogy egészsége helyreáll, s a túlbuzgó művész nem várhatja be az időt, melyben egészen meggyógyulva foglalhatja el ismét régi helyét; félbetegen is helyére lép, s ha tán gyöngébb is most, mint teljes ereje korszakában, azért mégis erősebb, mint akárki azok közül, akik szerepeit betölteni próbálgatják; reméljük pedig Istentől és derék orvosaitól, hogy napról napra előhaladó egészségével megtér hajdani kedélye is, s Szentpéteri még sok ideig nem lesz régi pénz, akit a múzeumba tesznek.
Egyébiránt a tisztelt kollégáim által tanúsított nagylelkűségre van kedvem megint egy anekdotát mondani (többen azt tanácsolták, hogy az elgyengült művészt most már nyugdíjazni kellene) – az egyszeri amerikai ültetvényesnek volt egy vén néger rabszolgája, aki nem keresett már annyit, mint amennyit megevett: az ültetvényes felhívatta őt magához, s nagylelkűen azt mondá neki: „No, Mungó, minthogy olyan hűségesen szolgáltál nálam ötven esztendeig, meg akarlak jutalmazni, ne légy rabszolgám többé, szabadon bocsátlak.” – „De gazda – szólt a vén néger ravaszul mosolyogva –, ha megetted a húsomat, edd meg már most a csontomat is.” Meg kell jegyeznünk a nagyobb hasonlatosság kiderítésére, hogy a nyugdíjintézetnek jelenleg egy „régi pénze” sincs, nemhogy „új” volna Szentpéteri számára, aki előtt még László is ott áll a sorban, szintén tiszteletbeli régi pénz, aki még játszhatnék, de nincs kedve a Szentpéterit fogadó lamentációk elé kilépni; nyugdíjt is kaphatna, mert 25 éven túl szolgálta a hazai múzsát – ha volna miből.
Azért legyünk kissé diszkrétusabbak, s mondjuk, hogy éljen Szentpéteri, s ne menjen még a régi pénzek közé.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi